Vizsgálják az áramkorlátozás okát

Vizsgálatot indított a Magyar Energia Hivatal (MEH) a január 13-án elrendelt részleges és országos áramkorlátozás miatt – nyilatkozta lapunknak Kaderják Péter elnök. A januártól részlegesen megnyitott árampiacra még egy cég sem lépett át a nyitáshoz szükséges rendeletek késedelmes megjelenése miatt. A kormány úgy döntött az energiaárak jelentős emeléséről, hogy az évek óta ígért új gáztörvény tervezete még mindig nem került az Országgyűlés elé.

Átlagosan tíz százalékkal: a lakossági fogyasztók számára 8,7, a nem lakossági fogyasztóknak 3–14 százalékkal drágul a villamos energia február 1-jétől. A nappali áram ára kilowattóránként 7,7 százalékkal emelkedik, ami 22 forint helyett 23,70 forintot jelent. Az éjszakai kedvezményes tarifa – 13,7 százalékkal emelkedve – 11,60 forint lesz. A földgáz ára május 15-től változik: a lakossági fogyasztóknál 12, az egyéb fogyasztók esetében 15 százalékkal emelkedik.
Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal elnöke lapunknak úgy fogalmazott: a kormány döntése a villamos energia árának rendezéséről egybeesett a MEH javaslatával. Az árrendezésnél figyelembe kellett venni, hogy áremelés hiányában az MVM Rt.-nél harminc-negyvenmilliárd forint közötti hiány keletkezett volna az idén. Mint mondta: a termelői, vagyis az erőművi oldalon öszszességében nem volt áremelési kényszer, míg az áramszolgáltatóknál jelentkező indokolt növekedés a végfelhasználói ár arányában alig éri el az egy százalékot. A feljogosított nagyfogyasztók esetében a január elsejétől részlegesen megnyílt árampiac lehetőséget biztosít a szabad szolgáltatóválasztásra, az importra, és ebből következően az áralkura is. Mivel a gázszolgáltatási törvényre alapozott árszabályozás jelenleg nincs hatályban, ezért az árdöntések mértékéről és időpontjáról a gazdasági és közlekedési miniszter szabadon dönt. Az azonban tény, hogy a gázárak már hoszszabb ideje nem fedezték a szektor működési költségeit, pedig ezt a gáztörvény is előírja.
Kaderják Péter szerint, bár a törvény alapján a hazai villamosenergia-piac 30–35 százalékát érinti a liberalizáció, a versenypiacra csak fokozatosan és akkor fognak átlépni az érintett nagyfogyasztók, ha megfelelő, becslések szerint tíz százalék körüli árelőnyt kapnak. Lassítja a folyamatot, hogy a fontos árrendeletek, szabályozások csak december utolsó napján jelentek meg, ezért még kevés idő állt a nagyfogyasztók rendelkezésére. Ezzel együtt a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják: a piacnyitást követően minden országban csak fokozatosan léptek át a szabadpiacra az érintett fogyasztók. Magyarországon is az várható, hogy a feljogosított cégek legfeljebb fele fogja az év végéig a szabadpiaci versenyt választani.
Számolni kell ugyanakkor a szabadpiac bizonytalanságaival is, mert a verseny nemcsak árcsökkenést, hanem áremelkedést is hozhat, mint bármely más termék esetében, ahol a kereslet-kínálat árszabályozó hatása érvényesül – mutatott rá a szakember. Jó példa erre, hogy a januári nagy hidegben és rendkívüli havazásban az európai energiapiacon néhány alkalommal 1700 euró/megawattóra (ötszáz forint/kilowattóra) áron lehetett áramhoz jutni. Ennek ellenkezője volt tapasztalható decemberben, amikor a két ünnep között kilowattóránként négyforintos volt az európai ár. Vagyis az eddig megszokott, egy évig stabil hatósági árakkal szemben a nagykereskedői árak olykor nehezen kiszámíthatóan mozoghatnak. Mindez azért rendkívül fontos, mert az áraknak biztosítani kell a befektetők számára, hogy érdemes legyen beruházni és új termelői kapacitásokat építeni.
A MEH elnöke elmondta azt is: a hazai szabad áramkapacitások nagy részét még az 1995–96-os privatizációhoz kapcsolódva hosszú távú szerződésekkel lekötötte a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. Éppen ezért jogosak az ipari nagyfogyasztók felvetései a hiányzó és elfogadható árú hazai szabad kapacitások ügyében. Ebben változást fog hozni a januárban életbe lépett villamosenergia-törvény végrehajtási kormányrendelete, amely kimodja: amennyiben a közüzemi nagykereskedő által lekötött kapacitások meghaladják a közüzem ellátásához szükséges mennyiséget, akkor vagy újra kell tárgyalni ezeket a szerződéseket, vagy árverezni kell a kapacitásokat. A MEH megkezdte az MVM-el az ezzel kapcsolatos egyeztetéseket. Várhatóan március után lehet tisztábban látni ezekkel a kapacitásokkal kapcsolatban. A nagyfogyasztók számára ugyanakkor megnyílt az import részleges lehetősége is. Az első lépés megtörtént: december 27-én, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Rt. kapacitáselosztási pályázatot hirdetett meg. A következő lépés az import esetében március végén várható, amikor a Mavir a piac követelményeinek megfelelő, hálózati kapacitás aukciós eljárást indít el. A szabad átviteli kapacitásokat meg kell majd hirdetni, és ezek ismeretében dönthetnek a nagyfogyasztók és az áramkereskedők. A lakossági és a közüzemi szektorban maradó fogyasztókat nem érintik ezek a változások, ők továbbra is hatósági áron kapják az áramot.
Kaderják Péter kiemelte: a földgáz esetében lényegesen bonyolultabb a helyzet, mert a törvény megalkotásával évek óta adós a kormányzat. Az uniós csatlakozás kapcsán eredetileg 2001-re volt ütemezve a törvény elfogadása. A gáztörvény előkészítése a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium feladata, a tervezet néhány héten belül a parlament elé kerülhet. Reálisan jövő év elején léphet életbe az új szabályozás és ezzel együtt a fokozatos piacnyitás is. Rendkívül fontos lenne a törvény, mert az árszabályozás ellentmondásait is mielőbb rendezni kell, hiszen az áraknak fedezniük kell a tényleges költségeket.
A január 13-án elrendelt részleges, országos áramkorlátozás kapcsán Kaderják Péter elmondta: a MEH már bekérte az üzemzavarokkal kapcsolatos jelentéseket. Az eljárás az esetleges gondatlanságokat vizsgálja majd, ám erre utaló jelek egyelőre nincsenek. Az átmeneti energiahiány elsősorban a rendkívül hideg időjárás miatt következett be. Külön miniszteri rendelet szabályozza az erőművek tüzelőanyag-készleteinek szükséges mértékét, de ebben az esetben nem ennek a hiányáról volt szó: a meglévő készleteket a hideg miatt nem tudták felhasználni. Számítások szerint a Mátrai Erőműnek csaknem négyszázmillió forintos árbevétel-kiesést okozott a kialakult üzemzavar, valamint további ötvenmillió forint többletköltséget a technológiai zavarok elhárítása.