Aranykorona-értéktől függő hiteltámogatás

A Békés megyei önkormányzat mezőgazdasági bizottsága azt kérte Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől, hogy a kedvezőtlen adottságú térségek mezőgazdasági termelőinek éven túli hiteleit mérséklő támogatási programban, a szántóföld minősége mellett hasonló súllyal vegyék figyelembe a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális elmaradottságot, illetve az országos átlag másfélszeresét meghaladó munkanélküliséget. Ezen álláspont megvalósítását az országos érdekképviseletek szakértői is szorgalmazzák.

A hatályos kormányrendelet értelmében csak azokról a településekről pályázhatnak a kedvezőtlen adottságú térségek mezőgazdasági termelőinek éven túli hiteleit mérséklő 12,5 milliárd forintos programra, ahol a szántóföld átlagos értéke nem éri el a 17 aranykoronát – derült ki a Békés megyei mezőgazdasági bizottság tájékoztatójából. A bizottság elnöke, Tóth Sándor elmondta, meggyőződésük, hogy az aranykorona-minősítés napjainkban már nem tükrözi reálisan a gazdálkodás körülményeit. Ezért a bizottság elfogadhatatlannak tartja, hogy a jelentős mezőgazdasággal bíró Békés megyében a hetvenöt településből – egyedül a szántóföld minőségét figyelembe véve – csak három település került a támogatandók körébe.
A mezőgazdasági bizottság javaslatát a Békés Megyei Agrárkamara és a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség is támogatja. A szaktárca a Békés megyeiek észrevétele nyomán február 17-re egyeztető megbeszélést hívott össze.
A békési és a hazai viszonyokat jól ismerő Kulcsár László, a Magosz országos alelnöke a rendelkezéssel kapcsolatban azt feltételezi, hogy országos problémát okoz, mert az aranykorona-érték mellett a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális fejlettséget és a munkanélküliséget is figyelembe kell venni. Ha nem változtatnak a kiíráson, akkor a támogatási rendszerből nemcsak egyes települések, hanem egész régiók maradnak ki. Viszont az elmaradott térségek ügyét most kellene rendezni, mert ez EU-ban nem egyes településeket, hanem régiókat kezelnek.
Frisch Oszkár, a Magosz Nógrád megyei elnöke osztotta ezt a véleményt, szerinte egy adott körzet komplex adottságait kell figyelembe venni, hiszen a „kedvezőtlen adottságú területek” nem csak az alacsony aranykorona-érték miatt kerülnek ebbe a besorolásba. Az elnök rámutatott, hogy ilyen szempontból egész Nógrád kedvezőtlen adottságú, hiszen a magas munkanélküliség miatt sokan kényszerből foglalkoznak mezőgazdasággal.
Az alanyi kör és a jogosultság kiválasztásának módját kifogásolta egy neve elhallgatását kérő szakértő, aki a 12,5 milliárdos összeget sem tartja elégségesnek. Ugyanis a támogatási rendeletben felsorolt települések gazdálkodóinak éven túli hitelkerete mintegy 130 milliárd forintra tehető. Így 50 százalékos támogatottságot feltételezve a 12,5 milliárd forint csak 25 milliárd forintnyi hitelt érint. Ha csak a 17 aranykoronát alapul vevő elbírálásnál maradunk, akkor a harmadára csökken az érintettek köre, de a hitelállomány még így is minegy 40 milliárdra tehető.
Lapunk minisztériumi forrásokból úgy értesült, hogy az agrártárcánál olyan elképzelést is fontolgatnak, amely szerint az elmaradott térségek állattenyésztői is pályázhatnának e támogatásra, de az elbírálásnál továbbra is az aranykorona-értéket súlyoznák jobban, és csak utána értékelnék az egyéb gazdasági, munkanélküliségi szempontokat.
A kormányzat mezőgazdasági konszolidációs programja kapcsán Karalyos Zsolt, a Hajdú-Bihar Megyei Termelők Szövetségének (Teszöv) titkára munkatársunknak elmondta, az éven belüli hitelek kiváltására fordított hatvanmilliárd forintból a megye tíz százalék fölött részesedett, és ez elfogadhatónak tekinthető. A támogatás csökkentette a hiteleket, az ágazat tőke- és jövedelempozícióit azonban nem rendezte megnyugtatóan. Ehhez az agrártámogatási rendszer átalakítása, illetve az uniós normák bevezetése kellene.
Az éven túli hitelek kezelését szolgáló idei programtervezet kapcsán a Teszöv-titkár úgy nyilatkozott, hogy az több ponton továbbfejlesztésre szorul. A megyében ugyanis nagyon sok olyan terület van, ahol a termelésbe vont földek mintegy ötven százaléka megfelel annak a kitételnek, miszerint a 12,5 milliárd forintos keretösszegből csak a tizenhét aranykorona alatti területeken gazdálkodók részesedhetnek. Ők viszont a tervezet jelenlegi változata szerint nem pályázhatnak, csak azok, akiknek teljes területe kedvezőtlen adottságú, vagyis tizenhét aranykorona alatti. Ilyen gazdálkodó viszont alig van Hajdú-Biharban.
Karalyos rámutatott, hasonlóképpen nagy probléma az is, hogy a javaslat szerint, csak 100–200 millió forint közötti hitelállománnyal lehet pályázni: ez ugyanis nagyon sok ennél magasabb összegű hitelállománnyal rendelkező termelőt zár ki a kedvezményezetti körből. Nem tartja szerencsésnek a Teszöv-titkár a tervezet azon részét sem, amely szerint csak a tőkepótló és beruházási banki hitelek kerülhetnek kiváltásra az idei konszolidációban. A termelőszövetkezetekben ugyanis az a bevett szokás, hogy mindaddig tagi kölcsönnel oldják meg a hitelfelvételt, amíg a tagság képes finanszírozni a szövetkezetet. Ennek az az előnye, hogy a hitelek kamata is a tulajdonosi körben marad. Karalyos szerint kézenfekvő lenne, ha ezeket a hiteleket is be lehetne vonni az adósságkonszolidációba.
***
Jó nekünk. Szanyi Tibor, az agrártárca politikai államtitkára egy tegnapi kaposvári fórumon határozottan cáfolta, hogy az Európai Uniótól közvetlenül a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre fordítható 25 százalékos támogatás az ország számára előnytelen pozíciót jelentene az unió jelenlegi tagországaival szemben. Ez nagyon is kedvező, gáláns ajánlat, a magyar mezőgazdasági termelők ugyanis ezáltal még így is jobb helyzetbe kerülnek, mint a nyugat-európai uniós országokban élők – hangsúlyozta. (MTI)