Brüsszel szintén határoz Irakról

Az EU külügyminiszteri tanácsának az iraki válság ügyében összehívott rendkívüli értekezletén elhangzottakat a soros elnökség egy dokumentum tervezetében összegzi – közölték uniós illetékesek a tanácskozás színhelyén tegnap este, mielőtt kezdetét vette az unió állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcsértekezlete.

A források szerint a külügyminiszteri ülés, amely mintegy négy órán át tartott, „nagyon jó légkörben” zajlott, és mindenki egyetértett azzal, hogy a nap végére a tizenötöknek mindenképpen fel kell mutatniuk „valamit”.
Az esti találkozón a tizenötök megkísérelték igencsak eltérő álláspontjaikat közelíteni a válság rendezését illetően. A cél az, hogy mindenki számára elfogadható állásfoglalás szülessen, mert a tizenötök csak konszenzus alapján hagyhatják jóvá a dokumentumot. Az Európai Tanács ülését követően ma az EU kibővített trojkája (a jelenlegi és a következő soros elnökség, illetve az Európai Bizottság képviselői, valamint Javier Solana kül- és biztonságpolitikai főképviselő) tájékoztatja a 13 tagjelölt ország vezetőit – így Medgyessy Péter miniszterelnököt – a tizenötök vitáinak eredményeiről.
*
Az Arab Liga külügyminiszterei annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a tagállamoknak nem szabad semmilyen segítséget nyújtaniuk az Irak elleni esetleges katonai akcióhoz. Az amerikai erők összevonásának helyt adó Kuvait diplomatái nem csatlakoztak a kairói ülés zárónyilatkozatához.
Szaddám Huszein iraki elnök üdvözölte hétfőn azoknak a millióknak a „humánus hozzáállását”, akik a világ számos országában a hét végén részt vettek az esetleges iraki háború elleni tiltakozó megmozdulásokon. A hétfői iraki sajtó ugyancsak méltatta, és a bagdadi kormány hatalmas sikerének nevezte a hét végén világszerte tartott háborúellenes tüntetéseket. Tárik Aziz miniszterelnök-helyettes közben megdicsérte a német kormányt, amiért elutasítja az amerikai katonai akciót.
A brit közvélemény felsorakozna a kormány mögött, ha az Irak elleni katonai fellépésre újabb ENSZ-határozat adna felhatalmazást – mondta a brit külügyminiszter, aki elismerte azt is, hogy a társadalom támogatása nélkül „nagyon nehéz lenne” a fegyveres beavatkozás. A The Guardian szerint vannak jelei az elbizonytalanodásnak. A lap úgy tudja, hogy az új brit–amerikai BT-határozati tervezetet, amelyet eredetileg a hét végén kezdtek volna terjeszteni a testületen belül, és amely felhatalmazást adott volna a háborúra, egyelőre jégre tették, amíg Washingtonban és Londonban átgondolják a szövegezést és azt, hogy ezen a héten vagy a következőn terjesszék-e be a tervezetet.
Abdullah Gül török kormányfő közvetve, a török parlament elnöke, Bülent Arinc pedig kifejezetten megerősítette, hogy a török törvényhozás keddre tervezett szavazását az amerikai harcoló egységek törökországi állomásoztatásáról (ez az ország védelmét garantáló NATO-vitától különálló kérdés – A szerk.) elhalasztották.
Fokozott tevékenység figyelhető meg a két spanyolországi amerikai katonai támaszponton, a Cádiz melletti Rotában és a Sevilla közelében lévő Morón de la Fronterában is. Washington azt kérte Madridtól, hogy biztosítsa a Gibraltári-szorosban és környékén a Perzsa-öböl felé közlekedő hadihajói kíséretét és védelmét – közölte a hétfői madridi sajtó.
Az Egyesült Államok meg akarja büntetni Németországot azért, mert élére állt az iraki háború elleni nemzetközi koalíciónak, és azt tervezi, hogy megszünteti a németországi amerikai támaszpontokat, kivonja összes csapatát az országból, sőt, felmondja a kétoldalú hadiipari megállapodásokat is, sok milliárd eurós kárt okozva ezzel a német gazdaságnak – jelentette a londoni The Observer. Ezzel egy időben az északnyugat-lengyelországi Borne Sulinowo polgármestere levelet intézett a lengyel nemzetvédelmi minisztériumhoz, azt kérve, hogy helyezzenek el egy amerikai katonai támaszpontot a település közelében. Az autóiparáról ismert Opole vajdaságbeli Nysa hasonló felajánlást tett a minap. „Nem érdekel engem a hadsereg színe, sem neve, az ördöggel is lepaktálok, csakhogy városomat talpra állítsam” – mondta a polgármester.
Oroszország és az ENSZ közben elvi megállapodásra jutott arról, hogy a világszervezet iraki fegyverzetellenőrei egy orosz Antonov An–30B típusú repülőgépet is igénybe vesznek iraki légi felderítési-megfigyelési feladatokra – közölte hétfőn Moszkvában Jurij Fedotov. Irak a múlt héten egyezett bele a légterében folytatandó felderítő repülésekbe, hogy meggyőzze a nemzetközi közösséget: az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) 1441. számú tavaly novemberi határozatával összhangban együttműködik a világszervezet fegyverzetellenőreivel. Vlagyimir Putyin orosz elnök beleegyezett abba, hogy a légi megfigyelésben orosz repülőgépek is részt vegyenek, az amerikai U–2-es amerikai kémrepülőgépek (melyek tegnap hajtották végre első bevetésüket) és a Mirage IV-es francia gépek mellett.
Az Egyesült Államokat közben Irán azzal vádolta a Nemzetközi Bíróság előtt, hogy a nyolcvanas évek végén veszélyes vegyszereket és halálos vírusokat szállított Iraknak háborús célból. Washington ezzel, valamint más módon is támogatta Irak Irán elleni háborúját – jelentette ki Teherán képviselője.