Bush: A játszma véget ért

Meg fogjuk állítani Szaddám Huszeint – jelentette ki George Bush amerikai elnök tegnap este a Fehér Házban, oldalán Colin Powell külügyminiszterrel, aki előző nap tárta az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé a sokak által kétkedve fogadott – iraki fegyverkezésre vonatkozó – amerikai bizonyítékokat.

Bush tegnap este elmondta, az Egyesült Államok üdvözölne és támogatna egy új BT-határozatot, ha a világszervezet vezető testülete abban egyértelművé teszi, hogy ragaszkodik követeléseihez. Az amerikai elnök leszögezte, hogy ha az ENSZ tétlen marad, az Egyesült Államok egy szélesedő koalícióval összefogva fogja lefegyverezni a bagdadi rezsimet. Az elnök kijelentette továbbá, hogy az iraki diktátor felhatalmazta a harctéri parancsnokokat vegyi fegyver bevetésére.
Az amerikai elnök még tegnap a terrorizmus veszélyének súlyosságára figyelmeztető fokozatot sárgáról a narancsszínű kóddal jelzett szintre emelte, amely az ötös beosztású skálán közvetlenül a legsúlyosabb fenyegetettséget jelentő piros szint alatt van. John Ashcroft igazságügyi miniszter olyan konkrét hírszerzési értesülésekkel indokolta az intézkedést, hogy az al-Kaida terrorhálózat amerikaiak elleni merényletekre készül.
Jean-Pierre Raffarin francia miniszterelnök tegnap megerősítette Párizs ellenzését egy Irak elleni háborúval szemben. Ez a válság „nem játszma”, és nincs vége – jelentette ki Raffarin Újdelhiben Atal Behari Vadzspaji indiai kormányfővel közösen tartott sajtókonferencián. A francia miniszterelnök hangsúlyozta: indiai kollégájával egyetértettek abban, hogy végig kell vinni azt a folyamatot, amit az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1441. számú határozata elkezdett. A nemzetközi ellenőrzés folytatását támogatja Oroszország is. Az amerikai elnök nyilatkozatára válaszul Igor Ivanov orosz külügyminiszter kijelentette: Moszkva nem lát okot arra, hogy olyan újabb BT-határozat szülessék Irak ügyében, amely megnyitná az utat az erő alkalmazása előtt.
A brit BBC-televízió azt jelentette, hogy Bagdad „jelentősnek tűnő” engedményeket tett a napokban, egyebek mellett most először korlátozás nélkül engedélyezte iraki szakértők kihallgatását. A hírt Hans Blix, az ENSZ iraki fegyverzet-ellenőrző missziójának vezetője is megerősítette. A brit sajtó mindezek ellenére eldöntöttnek tartja a háború megindítását. A The Independent azt írta: valamilyen teljesen váratlan bagdadi fejlemény lehetőségétől eltekintve a katonai akció elkerülhetetlennek tűnik, és talán egy hónapon belül el is kezdődik. Amúgy valószínűleg éppen Nagy-Britannia terjeszti majd elő az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Irakkal kapcsolatos új határozat tervezetét, röviddel azt követően, hogy a fegyverzetellenőrök vezetőinek február 14-én megteszik újabb jelentésüket. Tony Blair brit kormányfőnek közben meg kell győznie a közvéleményt is, hogy iraki politikája helyes. Mint londoni tudósítónk, Jotischky László jelentette, Blair a háborús kampánynak részeként vállalkozott, hogy a BBC tévé egyik legnépszerűbb politikai műsorában alávesse magát a meghívott közönség kérdéseinek. Fontos újdonság volt Blair szavaiban, hogy a brit kormány nem akar hadba szállni Szaddám Huszein ellen az ENSZ felhatalmazása nélkül, de ha a tanács többsége a beavatkozás mellett van, akkor ellenszegül egy-egy állandó tag vétójának.
Az Európa jövőjével foglalkozó konventben jelentéktelen kisebbségben vannak azok, akik egyetértenek az iraki válság ügyében transzatlanti szolidaritást szorgalmazó legutóbbi felhívásokkal – mondta el Szájer József, az Országgyűlés alelnöke. Akárcsak az Európai Parlamentben, a konventben is sokan sérelmezik azt az egységbontást, amely a nyolcak levelének közzétételében nyilvánult meg – mondta Szájer.
***
Berlin az európai egység mellett. Németország megérti a „nyolcak” különvéleményét az iraki válság rendezésével kapcsolatban, levelük azonban nem járult hozzá a közös európai álláspont kialakításához, hangsúlyozta az Európai Újságírók Szövetségének magyar tagozatán belül tegnap megalakult német szakcsoport első rendezvényén Wilfried Gruber nagykövet. A Medgyessy Péter által is aláírt levél kapcsán a német sajtó élesen támadta Magyarországot is, a diplomata azonban, mint mondta, nem dramatizálná a nézetkülönbség kétoldalú kapcsolatokra gyakorolt hatását. Tény azonban, tette hozzá, hogy most többet kell beszélnünk. Meggondolatlannak nevezte az olyan amerikai kijelentéseket, hogy a német különállás csak felbátorítja Bagdadot. A nagykövet bírálta Orbán Viktor országértékelő beszédének azt a megállapítását, hogy Magyarország minden várakozást alulmúló feltételekkel csatlakozik az EU-hoz. A Fidesz határozottan visszautasította a diplomata kritikáját. (S. G.)