Csecsenföldön dübörög a Kadirov-henger

Mind kézzelfoghatóbb (egyelőre csak a politikai) feszültség a márciusban esedékes, Csecsenföld új alkotmányát, egyben a választási törvényeket is jóváhagyni hivatott referendum közeledtével. Miközben az orosz diplomáciának az európai szervezetek fenntartásait sikerült leszerelni, a Moszkvához lojális csecsenek körében kiéleződött a hatalmi harc. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy a szeparatisták természetesen nem ismerik el a népszavazást.

Javában folynak a március 23-ra kiírt csecsenföldi népszavazás előkészületei. Az orosz kormányzat szép lassan megszabadul az európai szervezetek csecsenföldi gyámkodásától, s a várakozásokkal ellentétben még az Európa Tanács parlamenti közgyűlése sem szólította fel Moszkvát a referendum elhalasztására. Annak ellenére sikerült ezt az orosz diplomáciának elérnie, hogy a csecsen ügyek jelentéstevője lesújtó véleménnyel van az észak-kaukázusi köztársaságban uralkodó állapotokról. Lord Judd szerint a demokratikus akaratnyilvánítás legelemibb feltételei sincsenek meg Csecsenföldön. Mellesleg Moszkvában is vannak, akik szerint a referendum most még korai, s többet árt, mint használ. A népszavazás elsődleges célja, hogy kitöltse a Csecsenföldön jelenleg legitim törvényhozó és végrehajtó hatalom hiányában lévő joghézagot. A Kreml ugyanis az őszi moszkvai terrortámadás után végképp szalonképtelennek tekinti Aszlan Maszhadovot, az 1997-ben megválasztott elnököt.
A tét nem kicsi, s ez a tény egy ideje a Moszkva-barát táborban is kiélezte a feszültséget. E belharc látványos eleme volt a minap, hogy Ahmed Kadirov, a Moszkva-barát csecsenföldi adminisztráció vezetője menesztette Mihail Babics miniszterelnököt. Az ok formálisan a kettejük között a pénzügyminiszter kinevezése körüli vita, az ellenségeskedés hátterében lényegében azonban az volt, hogy ki álljon Csecsenföld élén. A grozniji adminisztráció vezetője ezzel megnyerte az első csatát az elnöki posztért vívott küzdelemben. Befolyásos moszkvai politikai és katonai körök ugyanis meg akarták győzni Vlagyimir Putyint a megbízhatatlannak tartott Kadirov menesztésének a szükségességéről. Babics így túlélte a szakadárok támadását a grozniji kormányépület ellen, elbukott azonban Kadirov intrikáin.
Így biztosan várható a tavasz utáni elnökválasztáson Kadirov indulása, aki a győzelem érdekében most a pénzügyek élére tett embere révén az újjáépítésre legutóbb kiutalt két és fél millió rubel felett is diszponál. Az összeg szabad felhasználásában már a Moszkvából rendcsinálásra küldött Babics reformjai sem akadályozzák, Kadirov így kedvére vezényelheti le a referendumot, elnöksége azonban ennek ellenére sem garantált. Felröppent ugyanis, hogy moszkvai ellenfelei esetleges jelöltjeként Gennagyij Trosev tábornokot, az észak-kaukázusi katonai körzet tavaly év végén leváltott parancsnokát állítják ellenében. De elcsúszhat a szakadárok tiltakozásán is, hiszen már előre bejelentették, hogy nem ismerik el sem a népszavazás, sem az elnökválasztás eredményét, sőt mindent megtesznek megakadályozásuk érdekében. Ha pedig a referendumon botrány lesz, az Kadirov karrierjébe kerülhet. A Kremlt azonban mindennél jobban aggaszthatja, hogy sem Kadirov, sem pedig Babics, Trosev még úgy sem élvezi a csecsenek többségének bizalmát. Elnökké ettől még bármelyiket megválaszthatják, a rendezés útján azonban mindez nem jelent előrelépést.