Félreérthető pályázat

Kérdéses, hogy nem sérti-e a közbeszerzés szabályait az Oktatási Minisztériumnak (OM) a felsőoktatási intézmények és költségvetési kutatóintézetek számára tavaly novemberben kiírt pályázata és annak a végrehajtása. A központi műszaki fejlesztési alapprogram terhére – informatikai eszközök beszerzésének támogatására – több mint 2,45 milliárd forintot szánna a szaktárca.

A bírálóbizottság már tavaly november 30-án meghozta döntését a pályázatról, ami az oktatási tárca honlapján december elején meg is jelent. Az ott olvasható jegyzőkönyv szerint a bizottság egyik tagja kétségeit fogalmazta meg, hogy a hivatkozott 98/1996. számú kormányrendelet alapján a multimédiás laboratóriumok beszerzése mennyire tekinthető műszaki fejlesztésnek, és így a támogatás jogszerű-e. A dokumentum azt is tartalmazza, hogy a bizottsági tag „szakértői véleménnyel támasztotta alá, hogy a pályázat keretében kötelezően választható konfigurációkra (számítógép-összeállításokra) meghatározott árak a kereskedelmi beszerzéshez képest 30–50 százalékkal magasabbak.” A bizottság ennek figyelembevételével javasolta, hogy a pályázatban megadott árakat a megrendelés nagy mennyisége miatt az OM informatikai miniszteri biztosa alkudja le 30-50 százalékkal. Az oktatási tárca a jegyzőkönyvet december 19-én levette az www.om.hu honlapról, és – információink szerint – Magyar Bálint oktatási miniszter bizalmas és titkos dokumentumként kezeli azt.
A pályázat mellékletében szereplő több eszköz beszerzési ára a központosított közbeszerzés kiírásakor érvényben lévő egydarabos listaárat is meghaladta. Az egyik on-line magazin honlapján megjelenő Milliós lenyúlás az OM comp. pályázatán! című internetes fórum is intenzíven foglalkozik a témával. A felsőoktatási szférában közismert az, hogy a pályázatéhoz hasonlóan összeállított számítógépeket a közelmúltban több intézmény is lényegesen alacsonyabb áron szerzett be. Ezen vásárlások mindegyike nagyságrendekkel volt alacsonyabb értékű az OM által beszereztetni kívánt eszközök összértékénél.
A pályázatban szereplő eszközök között több olyan tétel is van, amely nem található meg a központosított közbeszerzési listában (például a videomagnó), holott a teljes beszerzést ennek részeként kellene lebonyolítaniuk az intézményeknek. Szakértők szerint ez a közbeszerzési törvény megkerülése, hiszen e tételekre nyílt közbeszerzési eljárást kellene kiírni. A felsőoktatási intézmények folyamatos sürgetése ellenére a tárca csak a múlt hét végén küldte el számukra a szerződéseket, amelyekhez mellékelték a kitöltött megrendelőlapokat is. A szállítást ugyan több tucat minősített szállító is tudná teljesíteni, de az OM előre, gyártónként egy-egy szállítót nyomtatott rá a kiküldött megrendelőlapokra.
Joggal merült fel az intézményekben az a kérdés, hogy központosított közbeszerzésnek minősül-e egyáltalán az OM által kiküldött megrendelő, amiről csupán az intézmények aláírása hiányzik. Ugyanis a megrendelőlap nem felel meg a központosított szerződésben rögzített feltételeknek, mert nem tartalmazza a „közbeszerzés” vagy „központosított közbeszerzés” kifejezéseket. Emellett hiányzik róla a gyártó központosított közbeszerzési szerződésszáma, és nincs ott az ilyenkor kötelező kétszázalékos díj sem. A felmerülő gyanút erősíti, hogy az egyik kötelezően előírt gyártónak a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága weblapjának tanúsága szerint nincs érvényes keretszerződése a megrendelőlapon szereplő eszközökre (CISC–Intel alapú számítógépek). Mintha csak erre rímelne a kísérőlevélnek azon mondata, hogy „ha nem a javasolt szállító(k)tól kívánják beszerezni a konfigurációkat (…) a támogatás felhasználása során megfelelően kell alkalmazniuk a közbeszerzésről szóló jogszabályok rendelkezéseit”. Ez felveti azt a kérdést, hogy ha az intézmények az OM által preferált szállítóktól rendelnek, akkor nem kell a közbeszerzési szabályokra tekintettel lenniük?.