Kivizsgálják az átrepüléseket?

Kivizsgálhatják az ország légterén áthaladó katonai repülőgépek ügyét, ha az Országgyűlés a jövő héten elfogadja a Fidesz javaslatát egy ezzel foglalkozó parlamenti bizottság felállításáról. Irak alelnöke egy orosz lapban kifejtette: mindazon államokat, amelyek segítik az USA-t, a közel-keleti ország bűntársaknak tekinti. Tóth Tamás külügyi szóvivő szerint az iraki politikus kijelentései Magyarországra nézve nem jelentenek valódi fenyegetést.

Már az Országgyűlés jövő heti plenáris ülésére benyújtja a Fidesz az ország légterén átrepülő katonai járművek úti célját vizsgáló parlamenti bizottság felállításáról szóló javaslatát – tudtuk meg Simicskó Istvántól, a Fidesz biztonságpolitikai kabinetvezetőjétől. Mint ismeretes, múlt hét csütörtökön hat, kommandósok szállítására is alkalmas amerikai helikopter és egy C–130-as katonai repülő landolt Ferihegyen. A hivatalos álláspont szerint ezek a gépek a Tartós Szabadság hadműveletben haladtak át az országon, majd Constantában ismét leszálltak tankolni, de a végcéljuk Afganisztán volt. Ezzel kapcsolatosan azonban több kétely is felmerült, ezért a Fidesz a Törökország megsegítéséről szóló országgyűlési határozati javaslattal kapcsolatos legutóbbi négypárti egyeztetés után felvetette, hogy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi az országon áthaladó katonai járművek ellenőrzésére.
Ezen a tárgyaláson fulladt kudarcba az előzetes megállapodás arról az országgyűlési határozatról, amely átengedi a Törökország védelmére szolgáló katonai eszközöket Magyarország közútjain, vasútvonalain és légterén.
*
Azóta a parlament az előterjesztés egy újabb, módosított változatát fogadta el, amelyet a honvédelmi bizottság ülésén Keleti György, a bizottság elnöke és Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke is ellátott kézjegyével. A kormány szerint csupán formai változtatások kerültek a határozatba, a Fidesz viszont állítja: a módosítással sikerült megakadályozni, hogy kétoldalú megállapodások révén a későbbiekben a NATO-döntésnek nem megfelelő célokra is felhasználják az ország útvonalait. Simicskó István elmondta: a kormány eredeti javaslatában az is szerepel, hogy a Törökország védelmét célzó intézkedéseket kiegészíthetik olyanok is, amelyeket a tagállamok által aláírt kétoldalú megállapodások alapján tesznek majd, pedig erről szó sincs a NATO-határozatban. Hangsúlyozta: a Fidesz szerint ez felvetette annak lehetőségét, hogy a kormány egy döntéssel „le akarja rendezni” az Irak elleni háborúra való készülődés támogatását is, ezért ragaszkodtak a módosításokhoz.
Matyuc Péter, a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs főigazgatója leszögezte: a kormány továbbra is tartja azt az álláspontját, hogy szükségtelen időhúzás volt a Fidesz ragaszkodása a módosításokhoz, amelyek pusztán formai okokból történtek, de nem változtattak a határozat lényegén.
Az Amerikai Egyesült Államok felkérte Szlovéniát, Magyarországot, Romániát és Bulgáriát, engedélyezzék húsz, katonai járműveket szállító páncélozott vonatnak az áthaladását, amelyeknek Olaszországból Törökországba kell eljutniuk – állítja a Horvátországban megjelenő La Voce del Popolo olasz napilap nyomán a román Evenimentul Zilei.
A hazánkban tárgyaló lengyel külügyminiszter, Wlodzimierz Cimoszewicz cáfolta, hogy németországi katonai támaszpontokat helyeznének át Lengyelországba. A Magyar Nemzet kérdésére a lengyel diplomácia vezetője elmondta, hogy mindeddig nem vetődött fel ez a kérdés, Varsót hivatalosan senki sem kereste meg ebben az ügyben.