Küszöbön áll az iraki háború

Brit sajtóhírek szerint London és Washington igen feszes határidővel önkéntes távozásra fogja felszólítani az iraki elnököt, ha Hans Blix kedvezőtlen jelentést tesz le a Biztonsági Tanács asztalára. Más források közben tudni vélik, hogy akár már februárban megindulhat a katonai akció Irak ellen.

Bagdad tegnap jelentős mennyiségű, az ország vegyi és biológiai fegyverkezésére vonatkozó dokumentumot adott át Hans Blixnek, a fegyverzetellenőrök vezetőjének és Mohammed el-Baradeinek, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatójának. A főellenőrök szerint Irak kezdi komolyabban venni a még függőben lévő leszerelési kérdéseket. Irak dokumentumokat adott át a lépfenéről, a VX ideggázról és a ballisztikus rakétákról, ezenkívül megígérte egy bizottság létrehozását fegyverek és fegyverkezési programok felkutatására, és péntekig ígért döntést arról, hogy engedélyezi-e U2 kémrepülőgépek átrepülését az ország területe fölött.
Folytatódott a háborús készülődés: a BBC értesülése szerint az iraki katonai beavatkozásra készülve az Egyesült Államok haditengerészete legalább harminc hajóját és tengeralattjáróját szerelte fel manőverező robotrepülőgépekkel. Más hírek szerint a Pentagon kereskedelmi repülőgépeket is mozgósít. Az Izraelben, Szíriában, Jordániában és Libanonban szolgálatot teljesítő amerikai diplomaták egy részének engedélyezték, hogy idő előtt távozzanak állomáshelyükről. Az NTV török televízió arról adott hírt, hogy Ankara 38 ezer amerikai katona állomásoztatását és hat légitámaszpont használatát engedi meg háború esetén.
*
A központi román lapok tudni vélik, hogy az Egyesült Államok felkérte Bukarestet: nyújtson segítséget egy esetleges Irak elleni katonai akcióhoz, és katonai erővel vegyen részt a háborús műveletek utáni úgynevezett normalizálási tevékenységben – jelentette romániai tudósítónk. Egyes lapok szerint az Egyesült Államok azon különleges román egységeknek a támogatására számít, amelyek az atom-, a biológiai és a vegyi fegyverek hatásait képesek felszámolni. A szenátus külügyi bizottságának elnöke a hét végén kijelentette: „Az Irak elleni háború kitörése esetén az amerikai légierő gépei úgy használhatják Románia légterét és az itteni katonai támaszpontokat, repülőtereket, hogy ahhoz nincs szükség a parlament újabb beleegyezésére.” Gheorghi Prisacaru ezt azzal indokolta, hogy az engedélyről már tavalyelőtt szavazott a bukaresti törvényhozás.
Németország és Franciaország mindeközben olyan terven dolgozik, amelynek segítségével Irak leszerelését háború nélkül is meg lehetne oldani. A Der Spiegel hírmagazin szerint Irakot gyakorlatilag ENSZ-ellenőrzés alá helyeznék, a fegyverellenőrök számát lényegesen megemelnék, és munkájukat Mirage típusú felderítő gépekkel segítenék. Michele Alliot-Marie francia védelmi miniszter cáfolta a dokumentum létezését, ám német kollégája, Peter Struck a hét végén jelezte: a német–francia terv már pénteken az ENSZ BT elé kerülhet. Ezen a napon terjeszt elő újabb jelentést Hans Blix és Mohammed el-Baradei Bagdad együttműködéséről is.
A brit The Sunday Telegraph szerint amennyiben Blix továbbra is az iraki leszerelési hajlandóság hiányáról számol be, Tony Blair brit kormányfő és George W. Bush amerikai elnök 48 órát ad majd Szaddám Huszeinnek Irak elhagyására. Az értesülést látszik igazolni Donald Rumsfeld kijelentése is, aki a hét végi müncheni biztonságpolitikai konferencián leszögezte: Washington abban az esetben hajlandó elállni a háborútól, ha Szaddám Huszein elhagyja az országot. Brit sajtóforrások azt is tudni vélik, hogy London és Washington olyan „felvizezett” biztonsági tanácsi határozaton dolgozik Irak ügyében, amely talán kivédené a fenyegető francia vétót, viszont mégis felhatalmazást adna a katonai akcióra. (Louis Michel belga külügyminiszter tegnap kijelentette, hogy Belgium is élni fog vétójogával.)
Közben Kofi Annan ENSZ-főtitkár arra intette az Egyesült Államokat, hogy Irak katonai erővel történő lefegyverzéséről nem egy államnak, hanem a világszervezetnek kell döntenie. Gerhard Schröder német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap Berlinben szintén kiállt az Irak-válság békés megoldása mellett. Hét végi rádióbeszédében az amerikai elnök azonban úgy vélekedett, hogy Irak veszélyt jelent Amerikára és a világra nézve. George W. Bush megerősítette, hogy az Egyesült Államok egy koalíció élén fogja lefegyverezni a bagdadi rezsimet, ha az ENSZ BT visszatáncol attól, hogy érvényt szerezzen saját határozatának. Közben Richard Butler, az ENSZ iraki fegyverzetellenőreinek korábbi vezetője úgy vélte: Washington az ENSZ jóváhagyása nélkül is meg fogja támadni Irakot, mégpedig február végén vagy március első hetében. (Izraelben közben azt feltételezik, hogy az Egyesült Államok légiereje már február 15. előtt meglepetésszerűen megtámadja Irakot.)
Egy másik volt fegyverzetellenőr közben annak a véleményének adott hangot, hogy hibásak és semmit sem érnek azok az állítólagos bizonyítékok, amelyeket az Egyesült Államok a minap bemutatott a BT-nek az iraki tömegpusztító fegyverek rejtegetéséről. Scott Ritter, a fegyverzetellenőrök korábbi vezetője leszögezte: a Colin Powell által feltárt „bizonyítékoknak” semmi közük a valósághoz, az egész dokumentáció úgy ahogy van, rossz. Irak pakisztáni nagykövete mindeközben cáfolta Powell azon állításait, miszerint az általa vezetett diplomáciai képviseletnek kapcsolata lett volna terrorista csoportokkal.
A világ számos pontján ezen a hét végén is nagy számban tüntettek az iraki háború ellen: a müncheni biztonságpolitikai konferencia ideje alatt mintegy húszezren vonultak fel. Ezrek tüntettek Indonézia fővárosában is: csak a jakartai amerikai nagykövetség előtt mintegy hétezer ember gyűlt össze. Másféle felvonulásra került sor ezalatt Irakban, ahol az úgynevezett „14. Ramadán Forradalom” évfordulója alkalmából rendeztek ünnepségeket: az Al-Kudsz (Jeruzsálem) Hadsereg nevű iraki népi milícia mintegy húszezer önkéntese vonult fel egyenruhában, kezében géppisztollyal Szaddám Huszein iraki elnök szülővárosában, a Bagdadtól 160 kilométernyire keletre fekvő Tikrit városban egy parádén.
A hét végén iraki légvédelmi parancsnoki állást támadtak a déli repülési tilalmi övezetben amerikai és brit harci gépek.
***
Bírálat Medgyessynek. Az újvidéki Magyar Szó című lap élesen bírálja Medgyessy Pétert, amiért ő is ellátta kézjegyével az Irakkal szembeni egységes fellépést szorgalmazó levelet. Simonyi Zoltán írásában a II. Rákóczi Ferencet eláruló Károlyi Sándor gróf „kései reinkarnációjának” nevezi Medgyessyt, aki „immár sokadszor nem gondolta át eléggé, mit cselekszik, vagy nagyon is jól átgondolta, s úgy döntött, ismét mutat népének egy fricskát”. Simonyi az Egyesült Államok iránti hűségnyilatkozatként minősíti levelét. A magyar miniszterelnök „Kempinski-beli és kubai látogatásával, valamint számos más cselekedetével ezúttal is szelet vetett és vihart aratott”, és „sorozatos baklövéseit immár nem csupán ellenzéke, hanem a magyar választópolgárok, sőt legjelentősebb európai uniós szövetségesei is kezdik megelégelni”. (MTI)