Az utóbbi napokban vita bontakozott ki az ORTT elnökének személyéről. Az MSZP médiapolitikusa, Újhelyi István például elég szokatlan hangnemben minősítette az ön személyi javaslatait. Hogyan értékeli a mostani helyzetet?
– Bár a sajtóban napvilágot látott néhány név azok közül, amelyeket a miniszterelnök úrral folytatott megbeszéléseken javasoltam, úgy tűnik, nem mindenki értette meg a szándékomat. Azt gondolom az ORTT-ről, hogy – mint Európa sok országában, nálunk is – egy nagyon fontos szervezetnek kell lennie. Különösen ma, amikor a politika és a szakma, sőt a közvélemény is a média értékválságáról beszél. Az ORTT elnöki posztját egy szakmai tevékenysége révén elismert, köztiszteletben álló személynek kell betöltenie. A készülő médiatörvény módosításában is komoly szerepet kell játszania szaktudásának, tapasztalatának és nem utolsósorban tekintélyének. Az ORTT a média világának és az egész közéletnek egy nagyon fontos intézménye lehet, és sok tekintetben iránymutatónak kell lennie. Ezért fontos, hogy ne mondhassa senki: egyik vagy másik párthoz köthető a jelölt személye.
– Vagyis nem Ladványszky György személyével szemben vannak kifogásai?
– Természetesen nem. Egy bármelyik párthoz kötődő személy éppen e kötődés miatt nem tudja széles körben elfogadottá tenni az ORTT-t. Márpedig Ladvánszky György jelenleg a testület MSZP által delegált tagja. Az ORTT-ben jelenleg több kiváló szakember is dolgozik, esetleg kézenfekvő lett volna közülük jelölni, de az előbbiekben elmondtam, hogy ezt miért nem tartom szerencsének.
– Az ön jelöltjei közül négy név – Sára Sándor filmrendező, a Duna TV volt elnöke, Glatz Ferenc történész, a Magyar Tudományos Akadémia előző elnöke, Hajdu István volt rádióelnök és Jankovics Marcell rajzfilmrendező, a Nemzeti Kulturális Alapprogram volt elnöke – került nyilvánosságra. Közülük ketten – Glatz és Sára – azt mondták, hogy nem érkezett hozzájuk megkeresés.
– A nyilvánosságra kerülteknél is több nevet javasoltam a miniszterelnök úrral folytatott négyszemközti megbeszéléseken, s azt tartom helyesnek, ha a megegyezés után közösen keressük meg és kérjük fel a jelöltet. A törvény is úgy szól, hogy a köztársasági elnök és a miniszterelnök közösen teszi meg jelölését a posztra. Ez olyan folyamat, amely megbeszéléseket, különböző javaslatokat és végül kompromisszummal született eredményt takar.
Orbán Balázs: Olyan közösségi terekre van szükség, ahol nem a gúny, a szétverés és a sunyiság az úr
