Mélyponton a pesti index

Harmadik hete esik a pesti tőzsde indexe. Az elmúlt hét végén már 7400 pont alatt állapodott meg a mutató, ami sem a külpiaci hatásokkal, sem a jegyzett társaságok frissen kiadott mérlegadataival nem hozható közvetlen összefüggésbe. A befektetők az iraki konfliktus megoldási esélyeit mérlegelve egyre inkább előtérbe helyezik a fejlett és a feltörekvő piacok megkülönböztetését. Az indexek eltérő mozgása arra utal, hogy az irányadó tőzsdéken nagyobb biztonságban tudják a pénzüket az invesztorok, mint a konvergáló piacokon, ahová a Budapesti Értéktőzsdét is sorolják.

Nem mutatható ki a regionális szemlélet érvényesülése a fejlett piacok tőzsdeindexeinek elmúlt heti mozgásában. Amíg a frankfurti DAX négy százalékkal javult öt kereskedési nap alatt, addig a londoni FTSE–100 alig emelkedett (+0,36 százalék) és a párizsi CAC–40 is mindössze 1,12 százalékkal került feljebb. Hasonló eltérés megfigyelhető a tengerentúlon is: míg a Dow Jones ipari index (DJIA) alig több mint fél százalékkal gyarapodott, addig a fejlett technológiai társaságok papírjait tömörítő Nasdaq Composite 2,15 százalékkal ugrott előre. Az irányadó nemzetközi mutatók között tetszetős, háromszázalékos nyereséggel fejezte be a hetet a tokiói Nikkei.
Növekvő bevételek
Ebben a környezetben nehéz magyarázatot találni a pesti tőzsde mutatójának 1,13 százalékos esésére, annál is inkább, mert a legnagyobb tőzsdei társaságok gyorsjelentéseiben nem szerepeltek olyan bevételi vagy profittendenciák, amelyek heves eladásokat váltottak volna ki egy kiegyensúlyozott piacon. A BUX-kosár – és a részvényforgalom – meghatározó részét szolgáltató négy legnagyobb tőzsdei társaság együttes árbevétele 2002-ben meghaladta a kétezermilliárd forintot, nyereségét pedig tizenötszörösére növelte. A reálisabb képet ezúttal a bevételek négyszázalékos bővülése mutatja, hiszen a tetemes profitnövekedés mögött döntően a Mol számai húzódnak meg. Az olajtársaság sem az idén teljesített kiugróan jól, hanem a tavalyi, mindössze 1,2 milliárd forintos eredménye miatt mutatnak a számok a társaság esetében 54-szeres javulást, s ez torzítja a négy nagy tőzsdei konszern együttes adatait is.
Változó árfolyamok
Pusztán az árfolyamok változását vizsgálva azt láthattuk, hogy az elmúlt héten a Mol és a Matáv 1,6, illetve 2,3 százalékos heti vesztesége rántotta le a BUX-ot, a Richter az elmúlt öt kereskedési napon összesen 0,6 százalékkal drágult, s az OTP is mindössze 0,2 százalékkal lett olcsóbb. A hét két vesztese is pénteken váltott negatív irányba, amikor közzétették a tavalyi gazdálkodásukat bemutató gyorsjelentésüket. Az elemzők kisebb eltérésekkel vélekedtek a mérlegadatokról, de az előrejelzések átlagát a Mol profitja tíz százalékkal felülmúlta, a Matáv esetében pedig nem volt lényeges eltérés. Elképzelhető, hogy a fundamentumok csak az iraki, háborúval fenyegető konfliktus lezárását követően kapnak szerepet a befektetők döntéseiben.
A képet árnyalhatja, hogy az értéktőzsde holnap közli a szerdára összehívott rendkívüli sajtótájékoztatónak a napirendjét. Jaksity György, a BÉT elnöke, a közelmúltban elmondta, hogy hamarosan előrelépés történhet a tőzsde nemzetközi együttműködési törekvéseinek ügyében, így nem kizárt, hogy szerdán ennek részleteit hozza majd nyilvánosságra a tőzsde vezetése. Amennyiben így lesz, a hír feltámaszthatja a befektetők lanyhuló érdeklődését a pesti tőzsde iránt.
Az idei bevételi és profitvárakozásaikról a tőzsdei társaságok menedzserei a szokásosnál is visszafogottabban nyilatkoztak. Elsősorban a tervezést nehezítő elemeket emelték ki. Az év elején lezajlott, forint elleni spekuláció a bankrendszerben várhatóan még hónapokig tartó hullámokat vet. Az év elején beáramlott ezermilliárd forintnyi spekulatív tőke a piaci szereplők megítélése szerint nem tud hetek alatt elvonulni, s ez tartósan forrásbőséget okoz. A folyamat tényleges alakulása hatással lesz a kamatszintre és a forint árfolyamára, ami valamennyi tőzsdei társaság gazdálkodását befolyásolja. Az erős forint az importőröknek és a devizahitelekkel rendelkező vállalkozásoknak segít. Az elmúlt negyedévben a Mol eredményét ötmilliárd forinttal javította az erős nemzeti valuta, de a folyamatnak más nyertesei is voltak. Az exportőrök viszont a forint gyengülését várják, noha a külpiacokon tartósan jelen lévő társaságok már hosszú ideje alkalmazzák a devizakockázatokat csökkentő határidős ügyleteket.
Elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a januári árfolyammozgások a következő hónapokban az inflációra gyakorolnak hatást: a spekulációval kikényszerített kétszázalékos kamatcsökkentés és az ezzel járó forintgyengülés drágítja az importot – szögezte le az MTI kérdésére Dwyfor Evans, a Bank of America feltörekvő piaci tanácsadója, s hozzátette: az infláció év eleji alakulása nem meghatározó. A monetáris beavatkozások a következő hónapokban lesznek tetten érhetők az inflációban. A Magyar Nemzeti Bank korábbi törekvéseit ismét visszaigazolták a külföldi szakértők: a forint vásárlóerejének megőrzésére nem lehetséges a kamatok csökkentésével egyidejűleg. A jegybank a piac várakozásai szerint a januári kényszerintézkedéseit korrigálni fogja, azaz kamatot fog emelni. Evans szerint ez inkább később történhet meg, mint előbb, de nem ez lenne az első meglepetés, amit a jegybank az elemzőknek és a piac szereplőinek okozott, ha mégsem így lenne.
Osztalékpolitika
További spekulációkra adnak alkalmat a tavaszi közgyűlések, ahol a részvényesek számára leginkább fontos kérdés – az osztalékok mértéke – eldől majd. Erre vonatkozóan a múlt héten kiadott gyorsjelentések és az azokat követő kommentárok adnak némi fogódzót, de jócskán vannak nyitott kérdések. Az átlátható és kiszámítható gazdálkodást folytató társaságok stratégiájában szerepel a nyereség felosztásának szempontrendszere, az osztalékpolitika, amely fogódzót ad a befektetőknek. Az ettől való eltérésekre illik időben figyelmeztetni a piac szereplőit. Ilyen várható korrekcióra hívta fel a figyelmet a múlt pénteki sajtótájékoztatóján Spéder Zoltán, az OTP elnök-helyettese. A legnagyobb hazai bank tavaly részvényenként 211,50 forint nyereséget ért el. A menedzsment terveiben 25 százalékos osztalékfizetési arány szerepel, de Spéder Zoltán kiemelte, hogy az évi rendes közgyűlésre váró döntést még befolyásolhatják a bank akvizíciós törekvései. Mint ismert, az OTP egy bulgáriai, privatizáció előtt álló bankra várhatóan már márciusban vételi ajánlatot tesz, s nem tett le a pénzintézet a román piacra való belépéséről, továbbá a szerbiai akvizíciós lehetőségeket is vizsgálják.
A közepes likviditású tőzsdei társaságok között a Globus szolgáltatott az osztalékspekulációt feltámasztó információval. A konzervipari társaság gyorsjelentésében 1,66 milliárd forintos profitról számolt be, ami majdnem 62 százalékkal jobb, mint az egy évvel korábbi nyeresége volt. Mindezt az erős forint exporteredményeket csökkentő hatása ellenére érte el a külpiacokon aktív, árbevételének több mint felét határainkon túl realizáló, dinamikus növekedést produkáló cégcsoport. A nyereség kiugró emelkedése azonnal megmozgatta az osztalékvadászok fantáziáját, s a Globus-részvények hat százalékkal drágultak.