Milliók mondtak nemet

Minden idők legnagyobb békedemonstrációit tartották a hét végén világszerte, amelyeken tízmilliónál is többen vettek részt. Szinte az összes európai és amerikai nagyvárosban szerveztek megmozdulásokat, amelyeken kemény szavakkal ítélték el a háborút. Kofi Annan ENSZ-főtitkár szerint ugyanakkor újabb határozatra lehet szükség Irak ügyében. Oszama bin Laden mindeközben újabb fenyegető üzenetet küldött.

Másfél millióan vonultak szombaton London utcáira, tiltakozva a tervezett iraki katonai beavatkozás ellen. Az éjszakába nyúló megmozduláson szenvedélyes szavakkal ítélte el az Irak elleni háborút számos népszerű művész és értelmiségi. Harold Pinter, a neves drámaíró beszédében a katonai fellépést egyenesen tömeggyilkosságnak minősítette, és nagy üdvrivalgás közepette kijelentette, hogy Amerikát „elmebeteg bűnözők irányítják”. Más brit nagyvárosokban is több tízezres béketüntetéseket tartottak, köztük a skóciai Glasgow-ban, ahol korábban Tony Blair azt mondta: ha egymillióan gyűlnek össze, akkor is kevesebben lesznek, mint ahányan az iraki elnök miatt meghaltak.
Monumentalitását tekintve talán még a londoni megmozdulást is felülmúlta a római tüntetés, amelyen hárommillió ember vett részt. A felvonulás méreteit jól mutatja, hogy a menetnek korábban kellett elindulnia a Partizánok teréről, mert már délelőtt több mint százezer ember gyűlt ott össze. A legtöbben azonban valószínűleg Spanyolországban vonultak utcára, ahol megfigyelők szerint több mint négymillióan tüntettek. Csak Madridban meghaladta a kétmilliót a megmozdulás résztvevőinek száma. Barcelonában másfél millióan tiltakoztak a háború ellen. Valenciában a szüntelen esőzés ellenére szintén több százezren tüntettek. A francia fővárosban ragyogó napsütés fogadta a Bastille térre induló, nyolcvanféle szervezet által utcára vitt felvonulókat, ahol végül több mint negyedmillióan gyűltek össze. Hetven további francia településen is szerveztek békedemonstrációkat, amelyek félmilliónál több embert vonzottak az utcára.
*
Az elmúlt évtizedek legnagyobb tüntetését élte meg a német főváros is, ahol a demonstrálók száma megközelítette a félmilliót. Más német városokban is tízezrek tüntettek. Bécsben mintegy 20 ezren vonultak fel, Brüsszelben és Amszterdamban is sokezres tömeg vett részt a háborúellenes megmozdulásokon. Horvátországban közel tízezren tüntettek. A tengerentúlon is ezrek vonultak az utcákra. Montrealban és Toron-tóban százezernél többen, számos más kanadai városban kisebb létszámban gyűltek össze a tiltakozók. New Yorkban több mint száz-ezren vonultak az ENSZ-központtól pár száz méterre felállított színpadukhoz. Hollywood utcáin 25 ezren, köztük filmsztárok tiltakoztak. Ausztrália történetének eddigi legnagyobb tömegtüntetése volt a tegnapi, Sydneyben tartott demonstráció, melyen több mint kétszázezren vettek részt.
Bagdadban az Egyesült Államok fölött aratott „győzelemként” ünnepelték a béketüntetéseket, miközben amerikai harci gépek a „béke napján” is indítottak támadásokat Irak déli részén. Az iraki hatóságok ugyanakkor megtorlásul arra, hogy kutasították az iraki hírügynökség New York-i tudósítóját, távozásra szólították fel a Fox amerikai televíziós társaság bagdadi stábvezetőjét.
Mindezek mellett a nagypolitikában is zajlottak az események. Mohammed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója szerint az ENSZ fegyverzetellenőreinek hozzávetőleg még hat hónapra van szükségük annak megállapítására, hogy Irak teljesen felszámolta-e nukleáris programját. Az ENSZ főellenőrei március 1-jén újabb jelentést terjesztenek a BT elé. Kofi Annan ENSZ-főtitkár szerint újabb határozatra lehet szükség Irak ügyében. A világszervezet vezetője szólt arról is, hogy a fegyverzetellenőröknek egyelőre folytatniuk kell munkájukat. George Bush amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szerint még a diplomácia van soron, de nem sokáig. Condoleezza Rice hangsúlyozta, hogy fenn kell tartania az iraki elnökre, Szaddám Huszeinre nehezedő nyomást. A fegyverzetellenőrzés folytatásának szorgalmazása csak enyhít ezen a nyomáson. Az Arab Liga országainak külügyminiszterei eközben elutasították az egyoldalú katonai akciót Irak ellen, és a válság békés megoldását szorgalmazzák. Szaddám Huszein mindeközben fogadta Roger Etchegaray vatikáni kúriai bíborost, aki a pápa levelével érkezett Bagdadba.
Az európai országok eközben a köztük lévő törések elsimításán fáradoznak. Belgium közölte, hogy bizonyos feltételek teljesülése mellett visszavonná vétóját a NATO-ban. Az EU mai brüsszeli állam- és kormányfői találkozóján szintén megpróbálják rendezni az iraki kérdés miatt felbomlott sorokat. Ezzel kapcsolatban idézte a Der Spiegel Javier Solanát, aki szerint Európa kül- és biztonságpolitikai felépítését teljesen elölről kell kezdeni. Belső tanácskozásokon a lap szerint Solana „erősen sokkoltnak” mutatkozott amiatt, hogy az iraki ügyben az EU-ba éppen most belépő kelet-európai államok is az Egyesült Államok oldalára álltak. A Der Spiegel hivatkozott Solana stábjának egyik bizalmas tanulmányára is, amelyben úgy vélekednek, az Egyesült Államok használja majd az EU-ba hamarosan belépő országokat, hogy megakadályozza az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai megerősödését. Az Egyesült Államoknak ugyanis kényelmetlen az EU-val mint egységgel tárgyalni, inkább egyenként tárgyalna az országokkal, s sajnos vannak olyanok, amelyek ebbe bele is mennek – idéz a lap a dokumentumból. A Frankfurter Allgemeine Sonntagzeitung arról számolt be, hogy az EU-elnök Görögország kétségbe vonta azokat a híreket, amelyek szerint Németország kívánságára nem hívták meg a belépő országokat az EU állam- és kormányfőinek tanácskozására. Szimitisz görög kormányfő mindenesetre tanácskozott Schröderrel, aki azt ajánlotta neki, hogy a belépő országokat hívják meg, de csak egy „különprogramra”.
Jacques Chirac francia elnök az amerikai Time magazinnak adott interjúban kifejtette, hogy egy Irak elleni háború ez idő szerint csak az iszlám szélsőségesek malmára hajtaná a vizet, ha viszont háború nélkül sikerül elérni Bagdad lefegyverzését, az mindenekelőtt a helyszínre felvonult amerikai hadsereg jelenlétének lesz köszönhető. Hangsúlyozta, hogy Párizs és Washington között nincs nézeteltérés, mindkét fél az iraki tömegpusztító fegyverzet leszerelésére törekszik. Úgy vélekedett azonban, hogy a jelenlegi helyzetben egy Bagdad ellen indított háború csak újabb Bin Ladenek tömegeinek összeverbuválásához adna táptalajt. A francia álláspont mellett érvelő Chirac fontosnak találta hangsúlyozni, hogy ha a fegyverzetellenőrök iraki tevékenysége akadályba ütközik és megbénul, „Franciaország nem zár ki semmilyen más választási lehetőséget”. Ezzel félreérthetetlenül utalt arra, hogy Párizs adott esetben felsorakozik az amerikaiak által szorgalmazott katonai intervenció mellett.

Clark rövid háborút jósol. Wesley Clark volt NATO-főparancsnok szerint az iraki háború nagyon rövid ideig tart majd, de jobb lenne a konfliktust egyelőre korlátok közé szorítani, és inkább a sürgetőbb észak-koreai kérdés felé fordulni. Clark a Die Presse című konzervatív bécsi lapban szombaton megjelent interjúban úgy vélte, a legjobb tipp az, hogy a háború március 1. és 15. között kezdődik, és leszögezte: két hétig tart majd. Erős légitámadásokkal és az iraki légvédelem kiiktatásával kezdődik, s ezt követően gyorsan hatolnak majd be a szárazföldi csapatok minden irányból, s lefegyverzik a Szaddám Huszein iraki elnökhöz hű, megmaradt egységeket. (MTI)