Nyolc gén, nyolc kártya

Az enyhe és undok téli nyálkában szaporodik kedvére az influenzavírus. Bagatell – legyintenek sokan, az influenza nem halálos betegség. Csakhogy ez nem igaz, gondoljunk csak az 1918 as, tomboló spanyolnáthajárványra. Az óvatosság ma sem árt, noha nincs jelzés világjárvány –pandémia – közeledéséről. A WHO finoman utal rá, hogy miután két évtizede nem sújtott le világméretű fertőzés, bármikor bekövetkezhet.

Régen azt hitték, a hideg miatt támad az influenza, a vírusokról és egyéb láthatatlan kórokozókról nem lévén fogalma az emberiségnek. A kifejezés olasz, az influenza di freddo azt jelenti: hideghatás, s anynyiban csakugyan helytálló, hogy a téli időszakban csap le járványosan a közösségekre. Hippokratész feljegyzéseiben is találkoztak a tudósok a betegség leírásával, az 1580-ban pusztító angliai influenzajárvány pedig dokumentált tény. Az első világháború utolsó két esztendejében dühöngő spanyolnátha szinte Isten büntetéseként söpört végig a világon. Egy év alatt húszmilliónál több áldozatot szedett Európában – a legtöbbet Spanyolországban, innen ered az elnevezés. Az Egyesült Államokban hatszázötvenezren haltak meg e betegségben, a fertőzöttek többségét életük virágjában, húsz- és negyvenéves kor között ragadta el a végzetes kór.
1957–58-ban az ázsiai influenza, majd 1968–69-ben a hongkongi influenza keltett pánikot, amelyek jóval kevesebb áldozattal fejezték be ámokfutásukat, mint spanyolnak nevezett elődjük, de a több ezer haláleset figyelmeztette azokat, akik úgy hitték, ezzel a betegséggel már leszámoltak. S még valami a spanyolnátháról: gondosan őrzött laboratóriumok rejtik az 1918-as eredeti vírust, de ez már képtelen a szaporodásra.
Hogy mibe is hal bele, aki az influenzavírussal nem képes megbirkózni, arra nem egyszerű a válasz. A Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ virológiai főosztályának vezetője, Berencsi György hangsúlyozza, hogy valójában az influenza által megfertőzött és legyöngült szervezet bakteriális (olykor másik vírus általi) felülfertőzése okozza azokat a súlyos betegségeket, amelyek végzetessé válhatnak bizonyos csoportokban: az öregek, a csecsemők és a más betegségekkel is küszködők a leginkább kiszolgáltatottak. Tüdőgyulladás, gennyes hörghurut, középfül- és orrmelléküreg-gyulladás s ritkán agyvelőgyulladás léphet föl az influenzával fertőzöttnél. A spanyolnátha idején is ezek, főleg a tüdőgyulladás, illetve a kevéssé hatásosan csillapított magas láz vitte sírba a betegeket.
Berencsi doktor elbeszélése alapján különös világ tárul fel, a vírusok világa, amely kívülről nézve éppolyan varázslatos, mint amilyen veszélyes lehet. A doktor nem mulasztja el felhívni a figyelmet, hogy a vírus nem gonosz és nem jóságos, hanem egy lény, amely az életéért küzd, amikor a gazdaszervezetre támadván hozzákapcsolódik. A virológus magyarul, németül, angolul és oroszul beszél, tanít, kutat, publikál, s nem titkoltan az influenza elleni védőoltás mellett agitál.
– Az influenzavírusok úgy játszanak a génjeikkel, mint a hamiskártyások – magyarázza nagyon leegyszerűsítve a vírusok változását, amely miatt az oltóanyagot is variálni kell. – Egy vírus nyolc génjét tekinthetjük a kártya lapjainak, s a vírusok egymással lapot tudnak cserélni: vagyis a külső burkot alkotó szénhidráttartalmú fehérjék változnak meg a „lapcsere” következtében. A vízimadarak influenzavírusai képesek lapot cserélni az emberi influenzavírussal, s kialakul egy újabb genetikai változat, amely ellen az előzőekben megszerzett védettség hatástalan.
Csak némi tudományos magyarázat: a vírus burkát alkotó egyik szénhidráttartalmú fehérje a hemagglutinin, a másik a neuraminidáz. Az előbbi a fogékony sejthez – a fertőzött szervezetéhez – kapcsolódik, s örökítőanyaga révén abba befurakodik. Az utóbbi úgy betegít meg, hogy a sejt új vírusrészecskéi lefűződnek a gazdasejtről, s így újabb sejtek megfertőzésére képes vírusok válnak szabaddá. A szervezet ezeket idegenként ismeri föl, ellenanyagot termel, valamint az úgynevezett T nyiroksejteket veti be ellenük. Végül is nincs az influenza ellen hatásos gyógyszer, ágynyugalom szükséges, fájdalom-, köhögés- és lázcsillapítás, az ízületi panaszokra gyógyír, esetleg orrcseppek és inhalálás. A mégis fellépő szövődményekre azonban valóban antibiotikumot ad az orvos, ami súlyos esetekben életmentő lehet. Ez nem volt például a spanyolnátha idején.
Farkas Elek és Takátsy Gyula, a neves magyar virológus tanítványaként és munkatársaként lépett be Berencsi György a mikroszkóp által ismertté vált birodalomba, s a szűkös hazai viszonyok közepette tanulta meg, miként kell a szegény embernek vízzel főznie. Farkas és Takátsy, valamint Schulek Elemér állították elő 1946-tól fogva a kiütéses tífusz elleni vakcinát.
– Az ötvenes években nem lehetett külföldről gyógyszert vásárolni, műszerekben sem válogathattak a kutatók, minden felfedezés, eredmény bravúrnak számított – mondja Berencsi doktor fanyar mosollyal. – A fertőzött tetvek által terjesztett kiütéses tífusznem létezik 1971 óta Magyarországon. Az influenza elleni védőoltás kutatásában is úttörő munkát végzett Takátsy Gyula. Róla neveztek el egy általa kidolgozott mikrolemez-technikát is, de neki ebből persze semmi haszna nem származott. Sosem szabadalmaztatta, nem védette le, megírta a tudományos cikket róla, hogy megossza az emberiséggel tapasztalatát, s a nemzetközi szaksajtóban megjelent a részletes tájékoztatás róla. A mikromódszert ennek nyomán alkalmazó külföldi cég milliárdos haszonra tett szert.
– Influenza elleni védőoltás az 1960-as évektől adható, azóta Magyarországon mintegy huszonötmillió embert oltottak be. Lényegében három típusa létezik az influenzavírusnak, az A, a B és a C típus. Az első kettő nagyjából hasonló, a C a leginkább eltérő az előző kettőtől – folytatja a rögtönzött biológiaórát.
– A régi nagy járványról is tud az orvostudomány: 1890-ben és 1900-ban volt ilyen, de addigra némi védettséget szereztek ellene az emberek. A spanyolnátha esetében azonban egyszerre változott meg a vírus mindkét burokfehérjéje, s ez végzetesnek bizonyult. Aztán 1957-ben ismét két változás történt, de addigra az antibiotikumok harcba szálltak a szövődményekkel, a járványok sok megbetegedéssel, de kevés halálesettel jártak.
A Nemzetközi Egészségügyi Világszervezet (WHO) influenzaszolgálata jelzi, hogy mikor változik meg az influenzavírus fehérjeburka, így az illetékes szervezetek azonnal képesek reagálni: előállítják az új oltóanyagot. Ami a spanyolnáthát illeti: eredeti vírusa egyszer már magától kipusztult, azonban mi magunk hoztuk vissza. A védőoltás ugyanis történhet elölt vírus beadásával és történhet legyöngített, de még élő vírussal, hogy a szervezetet ellenállásra késztesse. Nos, a spanyolnátha védőoltása élő vírust tartalmazott, amelynek következtében a betegség 1976–78 körül ismét fölbukkant, de addigra az egészségügy már felfegyverkezve fogadta a hatvan évvel azelőttihez képest csekély riadalmat okozó kórokozót.
Az 1968-as hongkongi influenza Magyarországon ötmillió embert betegített meg, s a rá következő három év alatt ötezren haltak bele közvetetten a fertőzésbe – öregek, elesettek, csecsemők.
– Az elnevezés utal az eredetre – kapunk egy kis vírustörténeti leckét. – A kínai parasztember kapálta a rizst, nyomában kedvtelve gyomláltak a kacsák. Természetesen el-elpotyogtatták székletüket, amit a disznó talált meg. A kacsa, a sertés és az ember vírusai „kártyáztak” egymással ezúttal, s a lapcsere végzetesnek bizonyult, világméretű járvány tört ki a módosult vírus virulenciája miatt.
A WHO az ötvenes évek óta tartja fenn influenzafigyelő szolgálatát, persze egyre finomodnak az eljárások és a módszerek. A legfontosabb az, hogy a gyógyszergyártók gyorsan és sok védőoltást képesek előállítani, ha járvány fenyeget. Mesterségesen nem állítható elő emberre veszélyes influenzavírus, állítja a kutató, de az állatvilágban még mindig nagy galibát tudnak okozni a váratlan variánsok. 1998-ban ötmillió szingapúri csirkét kellett megölni, hogy megfékezzék a köztük dúló járványt, 1999-ben szintén csirkevírus fertőzött meg Tajvanon huszonegy embert, s tizenhárman közülük meghaltak agyvelőgyulladásban, mire az orvosok rájöttek, honnan ered a baj. Szerencsére nem lett belőle járvány.
Magyarországon 1990 és 2001 között 113 halálesetet tartanak számon influenzavírus-fertőzés következtében: 1992-ben 112 személy halt meg, s egyetlen beteg távozott az élők sorából 2001-ben. Tavaly hazánkban senki nem vesztette életét – még közvetve sem – influenza miatt. Amúgy a járványok is kiszámíthatatlanok, 1992-ben a hongkongi vírus másfél millió magyart döntött ágynak, ezzel szemben 1998-ban egyáltalán nem volt járvány az országban.
– A betegség mechanizmusa pontosan ismert és nyomon követhető – érkezünk el a napi praktikus tanácshoz. – Az influenzavírus megérkezik a tüdő hörgőibe, ott egy-két napig tünetmentesen garázdálkodik. Mire a magas láz jelentkezik, már legalább ötödik napja fertőzött az ember. Mindössze két-három éve fedezték föl, és azóta hazánkban is kapható az influenza elleni gyógyszer, de hatása nem teljesen megfelelő. A megelőző védőoltás azonban ellenállóvá teszi a szervezetet, s a két tényező együtt kb. hetvenszázalékos hatást jelent. Az élet megmentéséhez viszont ez is elegendő – zárja le a beszélgetést Berencsi doktor.