Titkolózás a Gripenek körül

Egymásnak is ellentmondanak azok a rendkívül szűkös információk, amelyeket a svéd légierő egyik balesetet szenvedett Gripen vadászrepülőgépének valódi történetéről a Magyarországnak is szállító gyártó, a légierő és a beszerzési hivatal nyilvánosságra hozott. A hónap végén zárulnak le a vizsgálatok. A géptípus rendszeresítésére készülő Honvédelmi Minisztérium részéről Hollósi Nándor nyugalmazott tábornok kérdésünkre elismerte: lehetséges, hogy alkatrészeket kell kicserélni a Magyarországnak szállítandó Gripeneken.

E hónap végéig előreláthatóan befejeződik az a vizsgálat, amely a svéd légierő egyik Gripen vadászrepülőgépének január végi balesetét okozó körülményeket igyekszik felderíteni – adta hírül a történtekkel foglalkozó svéd sajtó. Mint arról korábban lapunkban már beszámoltunk, egy vadászgép január 30-án üzemanyag-feltöltés közben rongálódott meg. A túlnyomástól kitágultak a tartályai, ami olyan sérüléseket okozott a gép sárkányszerkezetében, hogy repülésképtelenné tette azt. A géptípus rendszeresítésére készülő Honvédelmi Minisztérium részéről Hollósi Nándor nyugalmazott tábornok, a szakminiszter tanácsadója lapunk kérdésére elismerte: lehetséges, hogy alkatrészeket kell kicserélni a Magyarországnak szállítandó Gripeneken. Azonban jelezte azt is, hogy információi szerint egyedi hiba okozta a svédországi balesetet.
A történtekről tudósító svéd lapok képviselőitől mindazonáltal úgy értesültünk, hogy – csakúgy mint a gép eddigi története során – ezúttal is ellentmondásos és hiányos információkat hoznak nyilvánosságra a balesetről és annak okairól. A sajtó munkatársait ráadásul az illetékesek, így a gyártó, a légierő, illetve a beszerzési hivatal már többször figyelmeztette, hogy „publikáció előtt egyeztetni kell a tartalmakat, utalni az esetleges eltérések okára, és hogy az ilyen információ sem a cikk írójának, sem az újságnak nem válik hasznára”.
A légierő illetékese megállapítja továbbá: „a bekövetkezett hibát magától értetődően kivizsgáljuk, de úgy gondolom, hogy az egész ügy túlzottan fel van nagyítva”. Leszögezte azt is: „Vásárlóinkat akkor vagyunk kötelesek tájékoztatni, ha a balesetet a gép szerkezeti hibája okozta. De most még korai bármilyen következtetést is levonni. A balesetnek több oka is lehet, kezdve a tartály hibájától vagy a töltés módjától egészen a gép hibájáig.”
Különböző szakértők elsősorban a rendkívül szigorú, a NATO-ban megszokotthoz képest kifejezetten konzervatív svéd biztonsági rendszabályoknak tudják be, hogy a Gripen vadászrepülőgépekről, illetve annak problémáiról minimális információt hoztak eddig nyilvánosságra, megnehezítve ezzel az ügy objektív megítélését. Másodsorban – állítják – a gép értékesítése mögött álló ipari érdekek minden gyengeséget igyekeznek elfedni az érdeklődők szeme elől. Alighanem ez áll a hátterében annak a ténynek is, miszerint az eredeti Gripen-szerződés 2001. decemberi aláírását követően egyetlen magyar újságírónak (így lapunk munkatársának) a svédországi riportkérelmét sem részesítették pozitív elbírálásban.