Megkapta a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségtől a Görbeháza–Nyíregyháza között kijelölt nyomvonalra az építéshez szükséges környezetvédelmi engedélyt. Az elfogadott „B” nyomvonal szerint az M3-as autópálya a Görbeházától Hajdúnánás – a településtől északi irányba – felé épül, a nyírségi fővárost pedig déli irányból kerüli el. A másik lehetséges változat, a „D” nyomvonal szerint az M3-as Pródtól Hajdúdorog és Újfehértó között haladt volna. Szintén elvetették a „B–D” közös változatot. A „D” nyomvonal csak egy részére adták meg a környezetvédelmi engedélyt Görbeháza és Pród között, itt épül majd Debrecen felé – várhatóan az M3-assal együtt – az M35-ös autópálya. A felügyelőség által elfogadott „B” nyomvonal ötven, míg a „D” tizenhat kilométer hosszú. Mint arról korábban beszámoltunk, az M3-as autópálya Füzesabony–Polgár közötti szakaszát még az Orbán-kormány alatt 2000 nyarán kezdték építeni, a 62 kilométer hosszú gyorsforgalmi utat 2002. december 5-én nyitotta meg Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter a forgalom előtt. Ugyancsak az Orbán-kabinet idején kezdték meg a Debrecenig, illetve Nyíregyházásg tartó szakaszok előkészítését. A tizenhárom kilométer hosszú M3-as Polgár– Görbeháza közötti szakasz kivitelezőit 2002. december 19-én nevezte meg az NA Rt.: a közbeszerzési pályázat négy ajánlattevője közül az egri Egút Rt. vezette Polgár–Görbeháza M3 Konzorcium ajánlatát találták a legjobbnak. A konzorcium tizennyolcmilliárd forintért építi meg az autópályát 2003 márciusától 2004 júniusáig.
Az M3-as a „B” nyomvonal elfogadásával Debrecen városától távolabb épül: mindez annyit jelent, hogy aki Debrecen és Nyíregyháza között veszi majd igénybe a gyorsforgalmi utakat, annak Pród helyett Görbeháza felé kell kerülőt tennie, Nyíregyházától azonban hamarabb érhető majd el a főváros. A környezetvédelmi felügyelőség illetékese lapunknak úgy nyilatkozott: a hatóság számára mindkét változat elfogadható volt, a földvédelmi, talajvédelmi szempontok, illetve a társadalmi hatások vizsgálatát követően a korrigált „B” mellett döntöttek. Az engedély – amennyiben az NA Rt., az érintett szakhatóságok, önkormányzatok is elfogadják –, két héten belül jogerőre emelkedik.
Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere lapunknak elmondta, hogy a környezetvédelmi engedély kiadásával egyik város – Nyíregyháza és Debrecen – érdeke sem sérült. A nyírségi főváros számára különösen nagy jelentőségű a környezetvédelmi felügyelőség döntése, mert így a települést elkerülő út építése is megkezdődhet. Az elkerülő – véleménye szerint – 2006-ban épülhet meg, az autóút pedig szintén akkorra érheti el a várost.
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere lapunkkal közölte: a városnak és a kelet-magyarországi térségnek mindenképpen érdeke lenne, hogy az autópálya Görbeházától mihamarabb tovább épüljön, erre azonban az eredeti tervekhez képest csak később kerül sor. Polgár és Görbeháza között az Orbán-kormány tervei alapján folytatják tovább az építkezést, ám az biztos, hogy 2006-ra nem éri el a sztráda a várost. A Medgyessy-kormány a meghirdetett programjával becsapta az embereket – tette hozzá.
A környezetvédelmi engedély kiadását követően készülhetnek el az adott autópályaszakaszra a részletes tervek. A beruházás megkezdéséhez a közlekedési főfelügyelet engedélye is szükséges. Az építési telkek megvásárlása a hatósági eljárások közben megkezdődhet, a kivitelezői pályázatokat azonban csak az építési engedély birtokában írhatja ki az NA Rt. Szakértők véleménye szerint a legideálisabb esetben 2004–2005-ben írhatja ki az NA az autóút megépítésére a kivitelezői pályázatot, ami azt jelenti: Debrecent, illetve Nyíregyházát 2007-ben érheti el a gyorsforgalmi út.
Szoros szálak fűzik Magyar Péterékhez a gazdákat becsmérlő szakértőt
