Többé nem tűri a migráció nyomását Athén

A görög kormány új migrációs politikája radikális változásokat hozhat az uniós határvédelemben. A migráció visszaszorítása érdekében Athén nemcsak jogi szigorítást vezet be, de katonai eszközökkel is fellép az illegális határátlépők ellen, miközben átvilágítja a migrációval foglalkozó nemzetközi szervezeteket.

A bevándorlási hivatal évi 40 ezer honosítást tűzött ki célnak Forrás: AFP

Migrációs feszültség a görög partokon

A szigorítások hátterében a migrációs nyomás gyors ütemű növekedése áll. A hivatalos adatok szerint 2023-ban 48 ezer, 2024-ben már 60 ezer migráns érkezett a tengeri útvonalon Görögországba. 

Az idei év első hét hónapjában már 18 622-en lépték át itt az EU külső határait, ami 350 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. 

A beáramlás elsősorban Kréta és Gavdos szigetét érinti, amelyek közel 1140 kilométerre fekszenek Líbiától.

A növekedés egyik fő oka az Olaszország és a Líbia keleti felét uraló kormány közötti megállapodás, amely következményeként az embercsempész-hálózatok egy része a görög partok felé irányította át a forgalmat. 

E fejlemények hatására Athén úgy döntött, hogy két fregattot és egy további hadihajót küld a líbiai felségvizek közelébe, hogy elrettentsék a migránsokat az útnak indulástól. A műveletet a líbiai hatóságokkal és más európai erőkkel együttműködésben hajtják végre.

Athén auditot rendel el és felfüggeszti a kérelmek elbírálását

Az intézkedések nemcsak a tengeri határvédelemre terjednek ki, hanem a migrációs rendszer egészére. Plevrisz teljes auditot rendelt el azoknál a civil szervezeteknél, amelyek az elmúlt években részt vettek az Európai Unió által finanszírozott migrációs programok lebonyolításában. 

A kormány célja, hogy átláthatóbbá tegye a forrásfelhasználást és kizárja a szabálytalan gyakorlatokat a menekültügyi ellátórendszerből.

Július 14-én a görög hatóságok három hónapra felfüggesztették az Észak-Afrikából hajóval érkező menedékkérők kérelmeinek elbírálását. A lépés újabb elrettentő eszköz lehet azokkal szemben, akik a tengeri útvonalon próbálnák meg elérni Európát. A kormány ezzel is azt üzeni: 

Görögország nem kíván többé „átjáróház” lenni az irreguláris migrációban.

A migrációval kapcsolatos egyik legérzékenyebb kérdés a kísérő nélküli kiskorúak státusza. 

Az új szabályozás értelmében azok a személyek, akik megtagadják a szükséges orvosi vizsgálatokat, automatikusan felnőttként lesznek kezelve. 

Ez jelentős változás a korábbi gyakorlathoz képest, ahol a kiskorúság vélelme számos kedvezményt és védelmet biztosított. A kormány célja ezzel a visszaélések visszaszorítása, ugyanis sok esetben felnőttek élnek a kiskorúság látszatával, hogy elkerüljék a kiutasítást vagy a büntetőeljárást.

Borítókép: Migránsok a görög parti őrség felügyelete alatt a lavriói kikötőben 2025. július 10-én, miután Kréta helyett ide irányították őket a líbiai indulás után (Fotó: AFP)