Verheugen magyar kapcsolata

Először Günter Verheugen EU-bővítési biztosnak küldte el a Külügyminisztérium a státustörvény módosítására vonatkozó új tervezetét, s csak ezt követően ismertette a dokumentumot a hazai minisztériumokkal, a parlamenti pártokkal és a határon túli szervezetekkel – tudta meg lapunk külügyminisztériumi forrásokból.

A tervezet brüsszeli jóváhagyásának megszervezésével Gábor Zoltán titkárságvezető volt megbízva, aki egy személyben dolgozta ki a tervezetet, kizárva a munkából a Határon Túli Magyarok Hivatalát és a Külügyminisztérium illetékes jogi és területi főosztályát. Gábor Zoltán egyébként a kormányváltás előtt az Európai Unió budapesti misszióján dolgozott, s itt közvetlen munkakapcsolatot alakított ki Günter Verheugen kabinetjével. A jelenlegi titkárságvezetőt a kormányváltás után Udvardi Iván, Kovács László külügyminiszter kabinetfőnöke hozta be a minisztériumba.
A kedvezménytörvény új tervezetével kapcsolatos eljárás, annak szakmai végeredménye – értesüléseink szerint – komoly feszültséget teremtett a Külügyminisztériumban is. Mint arról már többször beszámoltunk, a módosítástervezetet a csökkenő kedvezmények miatt a határon túli szervezetek egyértelműen elutasították. Ez derült ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Koalíció Pártja, valamint a Vajdasági Magyar Szövetség elnökeinek sajtónyilatkozataiból, s ezen elutasító álláspontjuknak adtak hangot a szomszédos országokban élő magyarok vezetői a Medgyessy Péter miniszterelnökkel folytatott szatmárnémeti megbeszélésen is.
A három szervezethez tegnap egyébként a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) is csatlakozott. A KMKSZ tárgyalási alapként sem tartja elfogadhatónak a kedvezménytörvény módosításának szakértői tervezetét. A szervezet elnökségének a státustörvény módosításáról tegnap Ungváron közzétett állásfoglalása ezt azzal indokolja, hogy a módosítástervezet által ajánlott megoldások mind elvi, mind gyakorlati vonatkozásban jelentős visszalépést jelentenek a hatályos törvényhez képest. A KMKSZ egyúttal csatlakozik ahhoz az aláírásgyűjtési akcióhoz, amelyet Csoóri Sándor kezdeményezett – mint az állásfoglalás fogalmaz – a státustörvény megmentése érdekében.