Zavar és kapkodás az új hitelnél

A gazdasági tárca úgy hirdette meg a Széchenyi-terv „folytatásának” minősített új kisvállalkozói kölcsönprogram startjának időpontját, hogy a konstrukció alapszámai cseppfolyósak voltak, s a finanszírozó bankokat is elfelejtették értesíteni. Mára annyi derült ki: az állam maximum nyolc pénzintézettel működhet együtt, kamattámogatásra egymilliárdot szán, annak mértékét a pesti bankközi kamatlábhoz igazítja.

Egymilliárd forint összegű kamattámogatást biztosít 2003-ban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a hazai kis- és középvállalkozóknak (kkv) a Széchenyi vállalkozásfejlesztési program részeként startoló technológiai felzárkóztatási hitelekhez – értesült lapunk. A kisvállalkozók a konstrukcióban részt vevő kereskedelmi bankoktól piaci kamatozású hiteleket vehetnek majd fel, ám ennek terheit – legalábbis a mostani, leginkább valószínű verzió szerint – a budapesti bankközi kamatláb (BUBOR) plusz 2,5 százaléknyi kamattámogatás enyhíti majd. A hét közepén a hitelkonstrukciót koordináló Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) nyolc hazai pénzintézet – közte valamenynyi jelentős kkv-üzletággal rendelkező – vett részt a témáról szóló egyeztetésen. Nekik hétfőig kell választ adni arra: részt kívánnak-e venni az egyelőre számukra is csak vázlatosan ismertetett konstrukcióban.
A nagy sietség oka, hogy a GKM helyettes államtitkára a múlt héten – a pénzügyi szféra számára meglepetést okozva – bejelentette: a támogatásos hitelprogram a korábban beharangozott április helyett már március közepétől elindul. Úgy tudjuk, a tárcabejelentés idején a tényleges folyósítást végző bankok neve mellett a kölcsönprogram alapkondíciói is teljesen bizonytalanok voltak. Az egyik, lapunknak nyilatkozó bankszakember úgy vélte: képtelenség, hogy a velük tárgyaló MFB szűk egy hónap alatt megköthesse a minden pénzintézetre vonatkozóan azonos együttműködési megállapodásokat.
A GKM sietségének egyik oka lehet, hogy az előző kormányzat által indított Széchenyi-terv – vissza nem térítendő típusú, s nem hitel jellegű – támogatási programjainak jó része tavaly október végéig „kifutott”. Azóta, tehát immár közel négy hónapja a magyar kkv-szektor e forrásból nem jut beruházásélénkítő állami támogatáshoz (ráadásul a hasonló célú mikrohitel keretei is csekélyek az utóbbi időben). Úgy tűnik: további hónapokat fog elvenni, míg az új vállalkozásfejlesztési program kapcsán beadott kölcsönkérelmek után ténylegesen pénzt kapnak a hazai cégek. Mint megírtuk: a kölcsönkonstrukció keretében 120-150 milliárd forint hitel jutna a vállalkozóknak, ebből mintegy negyvenmilliárd a mikro- és kis cégeknek.
***
Hitelcélok. A kölcsönprogram keretében adnának majd hitelt az energiaracionalizálást, kutatás-fejlesztést, informatikai-kommunikációs fejlesztéseket, exportnövekedést serkentő beruházások érdekében – közölte még korábban az MFB. Jut pénz a műszaki és termelési infrastruktúra fejlesztésére, az Európai Unió környezetvédelmi, biztonsági és munkavédelmi szabványainak megvalósítására, s munkahelyteremtésre is. A kölcsönök jó része az eredményesen gazdálkodó, piacképes termékeket előállító, 30-500 munkatársat foglalkoztató és értékelhető üzleti tervvel rendelkező hazai középvállalatoknak jut majd. A hitelprogrammal főképp feldolgozóipari cégeket támogatnak.