Közép- és Kelet-Európa 2002-ben a kedvezőtlen nemzetközi környezet ellenére a világ leggyorsabban növekvő térségei közé tartozik, ennek oka az exportorientációtól a belgazdasági növekedés felé való fordulat, és a trend várhatóan idén is folytatódik – mutat rá az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ECE) e héten Genfben ülésező 58. tanácskozása elé terjesztendő jelentés – jelentette tegnap az MTI. A Neue Zürcher Zeitung című lap tegnapi számában az ECE titkárságának jelentéséből idézi az előrejelzést, amely szerint Közép- és Kelet-Európa 18 államában a GDP átlagos növekedése idén 3,9 százalékos lesz – ezen belül a legcsekélyebb, 2-3 százalék Macedóniában, a legnagyobb, 6 százalékkal Albániában lesz, Magyarországon pedig a GDP 3,7–4,0 százalékos növekedése várható.
A jelentés maga is derűlátónak minősíti az előrejelzéseket, s arra figyelmeztet, hogy több közép- és kelet-európai állam az egyre feszültebb államháztartási helyzet nyomása és a kirajzolódó külgazdasági lanyhulás mellett nem fogja tudni fenntartani expanziós vonalát. Vagyis 2003-ban és az azt követő években Közép- és Kelet-Európa gazdasági fejlődése az EU bővítéséből a csatlakozó államokra és a térség többi országára ható, a növekedést elősegítő elemek mellett is számos kockázatot hordoz.
A svájci lap arra is rámutat: az ECE 40 éven át szinte az egyetlen állami szintű, nemzetközi szervezet volt, amely keretet nyújtott a kommunista tervgazdálkodási rendszer és a nyugati piaci rendszer közötti gazdaságpolitikai eszmecserének.
A Péter kertész lesz
