Magyarország számára az Európai Unió költségvetésében 2004 és 2006 között összesen 5,1 milliárd eurót különítettek el. Ugyanakkor a kifizetési előirányzatban csak 3,65 milliárd euró szerepel: ez utóbbi nagyjából a ténylegesen várható kifizetés felső határát jelzi – vélik a lapunknak nyilatkozó szakértők. Emlékeztetnek emellett Balázs Péternek, az EU-csatlakozásról készült kiadvány szerkesztőjének korábbi nyilatkozatára is: ebben az áll, hogy 2004–2006-ban ötmilliárd eurót tesz ki a Magyarország számára leköthető pénz, amelyből az unió eddigi bővítési tapasztalatai szerint hárommilliárd eurót használ fel az ország.
A kiadásoknál a szakemberek szerint figyelembe kell venni több olyan tételt, amit az országra háruló kötelezettségek között nem soroltak fel.
*
Ezek közé tartozik az Európai Beruházási Bank alaptőkéjéhez adandó hozzájárulás, amelynek révén 54 millió eurót kell befizetni 2004-től hat éven át. Az Európai Fejlesztési Alap számára 2005-ben 85 millió eurót kell beadni, főleg a fejlődő országok megsegítésére, a Szén- és Acélkutatási Alap működéséhez pedig 9,93 millió euróval kell hozzájárulnia Magyarországnak 2006-tól négy esztendőn át.
Az uniós csatlakozás – vélik a szakértők – számos területen komoly bevételkiesést is jelent a magyar költségvetésnek: az első ilyen „mellékhatás” az áfabevétel tagságból következő kiesése, ami például Ausztria csatlakozását követően is érezhetően jelentkezett.
Az unió egyik direktívájában előírja azt is, hogy tilos osztalékadót kivetni az unión belüli osztalékátutalásokra akkor is, ha az anya- és a leánycég két külön tagországban működik. Ez a rendelkezés szintén érzékenyen érintheti Magyarországot, hiszen a külföldi anyavállalatoknak átutalt osztalékadójából 2001-ben 20 milliárd forint feletti bevétele volt a magyar költségvetésnek. (A csatlakozási tárgyalásokon hazánk ötéves átmeneti mentességet kért a forrásadóként levont osztalékadó eltörlésének kötelezettségére az uniós anyavállalatok által magyarországi leánycégektől kapott osztalék esetében. Magyarország azt szerette volna, ha legfeljebb húszszázalékos adókulcsot fenntarthat, tekintettel arra, hogy a külföldi tulajdonban lévő cégek magas aránya miatt az adónem eltörlése jelentősen megnövelné a költségvetési hiányt.)
A magyarországi alacsony társaságiadó-szintet eddig ellensúlyozta a profit repatriálása esetén keletkező osztalékadó-fizetési kötelezettség, így a tőke érdekelt maradt a magyarországi maradásban: a csatlakozást követően viszont ez a kényszer nem áll fenn, így a működő tőke egy része várhatóan távozik az országból – vélik a szakértők.
origo.hu
Döbbenet, több mint 130 kilométer/órával ment szembe a forgalommal egy autó – videó
