Hollik István: Ha beerőltetik Ukrajnát az EU-ba, akkor Magyarországnak nem jut uniós forrás

Ukrajna GDP-je mindössze 25 százaléka volt az uniós átlagnak a háború előtt. Viszonyításképpen: amikor Magyarország belépett, akkor nekünk közel 55 százalék volt.

Hollik István Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós Fotó: Teknős Miklós

Műsorvezetői kérdésre azt mondta, az ukrán–magyar kapcsolat feszült. 

– Most már azt is láthatjuk, hogy akár titkosszolgálati módszereket is hajlandók bevetni azért, hogy a magyar kormányt gyengítsék, és ezzel hozzák önmagukat jobb helyzetbe

 – emelte ki. 

Úgy fogalmazott: – Komoly erők feszülnek és indultak meg annak érdekében, hogy a magyar kormányt az álláspontjából kibillentsék vagy magát a magyar kormányt billentsék ki a hatalomból.

Hollik István kijelentette, az nem lehet véletlen, hogy a Tisza Párt a magyar kormányt háborúpártinak nevezi, másnap pedig arról jelennek meg a hírek, az ukránok állítólagos magyar titkosszolgákat fogtak el.

A képviselő a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazással kapcsolatban elmondta, ez az egyetlen Európában, amelyben megkérdezik az emberek véleményét Ukrajna csatlakozásáról. Annak tétjéről pedig úgy vélekedett, ha Ukrajna csatlakozik, akkor a magyarok szegényebbé válnak, ha nem csatlakozik, akkor a magyar gazdaság tovább tud növekedni, és minden magyar ember tud egyet lépni előre.

A műsor első felében Hidegkuti Konstantin nemzetközi kapcsolatok szakértő az orosz–ukrán háború jelenlegi helyzetéről és az isztambuli tárgyalás lehetőségeiről is beszélt. Elmondta, a törökországi tárgyalások menetrendje teljesen felborult, így a felek közti tanácskozás a pénteki napra tolódik.

Hozzátette, a béketárgyalás inkább török vezetésű, az amerikai fél pedig félig-meddig megfigyelői státusban helyezkedik el itt a pálya szélén, és csak kedvező helyzet esetén csatlakoznak. Szerinte Vlagyimir Putyin részvételére azért nem volt esély, mert az orosz elnök már május tizedikén úgy nyilatkozott, hogy Oroszország a megfelelő szinten fogja magát képviselni.

Illusztráció. Fotó: AFP

A szakértő úgy fogalmazott, Vlagyimir Putyin logikáját követve ezzel az orosz elnök már gyakorlatilag a nulladik másodpercben azt mondta, hogy nem lesz ott a tárgyaláson. Emlékeztetett, a legutóbbi isztambuli folyamaton sem az ukrán, sem az orosz államfő nem vett részt személyesen.

Hidegkuti Konstantin elmondta, vélhetően mind a két fél érzi azt, hogy ettől a tárgyalási folyamattól, tárgyalási körtől nem érdemes nagy vagy bármilyen áttörést várni. Megjegyezte, az oroszok előfeltételek nélkül szerettek volna közvetlenül tárgyalni, 

Ukrajna erre azt válaszolta, hogy előbb legyen a harmincnapos tűzszünet és utána a tárgyalás.

Mint mondta, Ukrajna esetében azért nem valószínű a megállapodás, mert ha elfogadnák az orosz feltételeket, az a 2014 utáni ukrán politikai garnitúra nyilvánvaló kudarcát hozná el. Ha hivatalosan is elismernék az oroszok „területtranszferét”, az az ukrán politika kudarca lenne – emelte ki.

A szakértő Oroszországról azt mondta, ott azért nem valószínű a megállapodás, mert a tárgyalódelegációjuk ugyanazt az álláspontot képviseli, mint 2022-ben. Ez Ukrajna demilitarizálását, katonai semlegességét és az ukrán haderő korlátok közé szorítását takarja, kiegészítve a területi realitások figyelembevételével.

Kifejtette, ez Donyeck, Zaporizzsja, Luhanszk és Herszon megyék egészének orosz ellenőrzés alá vételét jelentené, ami jelenleg még nem megoldott. Hidegkuti Konstantin szerint a legnagyobb esélye annak van, hogy őszig nincs érdemi lehetőség arra, hogy a felek között átfogó tűzszünet legyen.

A szakértő a műsorban beszélt még az Egyesült Államok szerepvállalásáról, a Közel-Kelet helyzetéről és az India és Pakisztán között zajló konfliktusról is. Kitért emellett a tettre készek koalíciójának szerepére és a geopolitikai események orosz–ukrán háborúra gyakorolt hatására is.

Borítókép: Hollik István (Fotó: Teknős Miklós)