Változó esélyekkel nézhetnek a közelgő európai uniós csatlakozás elé a hazai biztonsági szolgáltató vállalkozások – állítja Lasz György védelmi szakértő, a Nemzetközi Testőr- és Biztonsági Szolgálatok Szövetségének nemzetközi igazgatója. Az alig több mint egy évtizedes múltra visszatekintő szakma a privatizációs folyamat elkezdődésével, a magánszektor kialakulásával kapott létjogosultságot. Kezdetben szinte bárki alapíthatott őrzés-védelemmel foglalkozó vállalkozást, így a kilencvenes évek elején enyhén szólva eléggé „vegyes” összetételű volt ez a kör.
– Volt, aki egyenesen a börtönből érkezett a biztonsági szolgáltatók közé – emlékezik a kezdetekre Lasz György, aki ismert szakértőként mindvégig felemelte a szavát a szakma gyakorlóival szemben felállítandó követelményrendszer megteremtéséért, majd annak szigorításáért. A jogszabályalkotók 1992-ben reagáltak az új jelenségre, ekkor szabályozták először a biztonsági szolgáltatást végző vállalkozások alapítási és működési feltételeit, majd 1998-ban került sor a magánnyomozás és vagyonvédelem teljes körű törvényi szabályozására. Ez idő alatt 4600 ilyen típusú vállalkozás jött létre, az ágazatban 130 ezer munkavállaló dolgozik. A tíz legnagyobb cég együttes árbevétele a szakértő szerint közelít az évi ötvenmilliárd forinthoz, de a hazai piac egészének megbecsülésére ő sem vállalkozik. A legnagyobb vállalkozások felkészültek a feladataik ellátására, s ehhez a megfelelő képzettséggel rendelkező alkalmazottakkal és technikai háttérrel is rendelkeznek. A megszámolhatatlanul sok „kicsi” vállalkozás egy-két objektum őrzésére alakult, megbízásaikat különböző ismeretségek révén vagy a versenytársak ajánlatainál lényegesen olcsóbb árat kínálva szerezték meg.
– A törvényi szabályozás hozzájárult a szakma tisztulásához, de ez a folyamat még nem ért véget – figyelmeztet Lasz György. Éppen ezért a Nemzetközi Testőr- és Biztonsági Szolgálatok Szövetsége olyan vizsgarendszer és licenc kidolgozását kezdeményezte, amelynek teljesítésével igazolhatják majd a vállalkozások, hogy képesek a szakmai követelmények mind színvonalasabb teljesítésére. Az IBSSA öttagú bizottságot állított fel az egységes követelményrendszer kidolgozására, amelynek elnöke Popper György, a szövetség elnöke. Az egységes követelményrendszer az EU-ban dolgozó biztonsági szolgálatok kiválasztását is megkönnyíti majd a megrendelők számára. A szövetség lobbizni fog azért, hogy a jövőben csak a szövetség licencével rendelkező vállalkozás végezhesse például a jelentős objektumok védelmét, valamint a nagy létszámú rendezvények – sportrendezvények és koncertek – biztosítását. Ez az intézkedés segíthet a futballhuliganizmus megfékezésében is – mondja Lasz György, aki számos megbízatása mellett az MLSZ biztonsági igazgatója. Azt vallja, a stadionok biztonságának megteremtése érdekében három dolgot sürget: legyenek beléptetőrendszerek, videofelvételeken visszakereshető legyen a rendbontók személye, ne maradhassanak arctalanok a randalírozók; a sportklubok tartsanak közvetlen kapcsolatot a szurkolóikkal, ankétokon, találkozókon kovácsolják egybe a szurkolótábort, így elérhetik, hogy maguk a szurkolók fogják kiközösíteni a renitenseket; és ami a legfontosabb: súlyos büntetést vonjon maga után a meccseken való randalírozás.
– Nem tartom elegendőnek a dorgálást, a stadionból kitiltást. A jogszabályok lehetőséget adnak rá, hogy a törvény teljes szigorával sújtsanak le azokra, akik sok ezer békés szurkoló szórakozását rontják el.
Lasz György független szakértőként elsőként vett részt a Pénzügyminisztérium által alakított bankbiztonsági bizottságban, amely a móri bankrablás után a pénzintézetek biztonsági előírásainak felülvizsgálatára jött létre. A bizottság javaslatot tett egy kormányrendelet megalkotására, amely a bankfiókok és brókercégek számára előírja azokat az alapvető, kötelező intézkedéseket, amelyeket a pénzintézeteknek az ügyfelek és alkalmazottak nagyobb biztonsága érdekében tenniük kell a jövőben. A bankok eddig is alkalmaztak biztonsági őröket, szereltek fel videokamerákat, de Lasz György javaslata alapján a rendelettervezet azt tartalmazza, hogy a biztonsági kamerákat rejtetten kell elhelyezni. Így a bankrablóknak nincs lehetőségük hatástalanítani a videorendszert. Hasonló indítványt tett a szakértő a biztonsági őrök elhelyezésére vonatkozóan is. A nyitvatartási időben a biztonsági őr nem tartózkodhat az ügyféltérben, az őrszolgálatot olyan helyiségben, rejtetten kell ellátnia, ahol őt nem látják, de ő az ügyfelek mozgását, a pénztárakat folyamatosan megfigyelheti és szükség esetén késedelem nélkül riasztani tudja a rendőrséget.
– Május 9-én lesz az évfordulója a tragikus végű móri bankrablásnak. Remélhetőleg a bankbiztonsági rendelet megszületése elejét veheti a hasonló bűncselekményeknek – vélekedik a szakember.
A biztonsági szolgáltató vállalkozások elsősorban a nagy cégek megbízásaiért versenyeznek, de egyre több technikai megoldást és szolgáltatást kínálnak a lakosság részére is. A rendszerváltás előtt a biztonság megteremtését, a vagyontárgyak megőrzését a rendőrségtől várták el az állampolgárok. A piacgazdaságban azonban nem várható el, hogy ezt a feladatot kizárólag az adófizetők pénzén fenntartott rendőrség lássa el. Ahogyan a cégek gondoskodnak értékeik őrzéséről, úgy hozzá kell szokniuk a polgároknak is, hogy lakásuk, üdülőjük, gépkocsijuk védelméért tenni kell. Ma már mindenütt vannak vagyonvédelmi üzletek, ahol a kispénzű emberek is találnak a pénztárcájukhoz mérten, célnak megfelelő eszközöket, ugyanakkor a módosabbak is megtalálják a számukra szükséges megoldásokat. – Egy hevederzár – ami tulajdonképpen egyszerű védelmi eszköz – már hat-hét ezer forintért is megvehető, s aki anyagi helyzete miatt nem áldozhat többet, ezzel is sokat tehet a lakása megóvásáért – mondja Lasz György. A betörők mielőbb szeretnék megszerezni a zsákmányt, nem bajlódnak nehezen feltörhető zárakkal. Ha védelmi eszközöket látnak egy ajtón, inkább tovább mennek, keresnek egy másikat.
origo.hu
Valóra vált minden szülő rémálma Békéscsabán
