Cegléd mindössze 72 kilométerre fekszik a fővárostól, nyugati határát a Budai út hobbitelek övezete alkotja. A Ceglédhez tartozó településrésznek óvodája, iskolája sőt vasútállomása is van. A Ceglédbercel felől bevezető út mellett végig takaros házak, ám az aszfalt gidres-gödrös. – A teherautók miatt néz ki így – magyarázzák a helyiek, akik tavaly március óta már hajnalban a munkagépek zúgására ébrednek, de ezért senki sem haragszik. Épül a fürdő, és ez egy több mint két évtizedes álom megvalósulását jelenti, amiben tulajdonképpen már senki sem hitt. S ha valaki akár öt évvel ezelőtt is arról beszélt volna, hogy egy év alatt, nem strand, de termálfürdő-komplexum nő majd ki a földből, orvost hívtak volna hozzá.
A fürdő története a hetvenes évek végén kezdődött. A Ceglédtől hat-nyolc kilométerre fekvő Öregszőlőben ekkor hagyták fel a homokbánya művelését. A munkások, gépek elvonulta után 120 hektár „holdbéli táj” – gödrös homoksivatag maradt. Itt csak a boszorkánykeréknek nevezett fehér virágú, ágas-bogas, szárazságtűrő növény élt meg, mezőgazdasági szempontból az aranyszínű, tiszta homok semmit sem ért. Azt viszont már akkoriban is tudták, hogy a terület alatt is ott a termálvíz, az értékes gyógyvíz, amelyet csak ki kellene aknázni – meséli Sós János polgármester. Mint mondja, a fürdőépítés mellett szólt az is, hogy a város központjában lévő strand, amit csak kacsaúsztatónak neveztek a helyiek, mindössze egy nagy, egy kicsi és egy termálmedencével várta a negyvenezer lakosú település lakóit. Bővítése viszont lehetetlenné vált, miután a nyolcvanas évek elején egy sportcsarnokot építettek a szomszédságába: igazi szocialista körültekintéssel, elzárva a strand terjeszkedési lehetőségeit, mellesleg lerombolva a ceglédiek kedvelt, régi, híres mulatóhelyét, a teraszos Vigadót. Az épület most a főutca látványossága lehetne…
A volt homokbánya területének egy részét erdősítették, és a város vezetése reménykedett benne, hogy a megye egyszer csak ad pénzt a beruházáshoz. Aztán amikor 1986-ban bevezették a tehót – azaz a településfejlesztési hozzájárulást – és ebből az alkalomból a lakosságot is megkérdezték, mit szeretne: jobb utakat, fedett piacot vagy a budai úti fürdő felépítését – a fürdő győzött. A város 1987-ben megfúratta a kutakat. A meleg gyógyvíz 1500 méter mélyről, míg a hideg víz 160 méterről jött fel. S ha már ott a víz, rögtön készítettek egy próbamedencét is, ami igen nagy népszerűségnek örvendett a telektulajdonosok között. Ám a strandkezdemény nem élte túl a rendszerváltozást. A város új vezetése reménytelennek találta a Budai úti fürdő tervét, és a nyilvánvaló nehézségek ellenére napirendre tűzte a belső strand fejlesztését… Az Öregszőlő gyógyvízkútjait elzárták, a próbamedencét befújta a homok.
Aztán 1996-ban, Kárteszi István polgármester tragikus halála miatt időközi önkormányzati választásokat tartottak a városban, a győztes a függetlenként induló Sós János lett, aki azóta is baloldali többségű testület élén irányítja a település életét:
– Az 1998-as választás után felálló új testület már egységesen kiállt a fürdőépítés mellett, de akkor csak egy négymedencés szezonális strandban gondolkoztunk, amelyet a város önerőből képes felépíteni. A komplett kiviteli terv 2000 végére készült el – magyarázza Sós polgármester, hozzá téve: úgy volt, hogy 2001-ben meg is kezdődnek az építkezések:
– A fordulatot Glattfelder Béla államtitkár februári látogatása hozta el, aki előadást tartott a városházán a Széchenyi-terv termálprogramjának kiírásáról. Akkor kaptam fel a fejemet: ez volt az első alkalom, hogy ilyen típusú fejlesztésekhez állami segítséget lehetett kérni. A feltételeknek azonban csak a téli-nyári hasznosítású létesítmények feleltek meg. Azonnal átdolgoztattuk a terveket, és májusban beadtuk a pályázatot. A másfél milliárd forintosra becsült beruházás költségeinek felét, 724,2 millió forintot meg is ítéltek nekünk. Hogy mit éreztem, mikor kihirdették a döntést? Azt nem lehet elmondani… Amikor még idehaza is mindig a kishitűséggel találkozik az ember, mekkora jelentősége van annak – nemcsak pénzben, de lelkileg is –, mikor egy kormány azt mondja: ez egy jó elképzelés, és mögé állok. Innentől kezdve már nemcsak mi álmodoztunk, hanem a kormány is közösséget vállalt velünk, a terveinkkel – eleveníti fel emlékeit. Turi-Kovács Béla akkori környezetvédelmi miniszter még az évben letette a fürdő alapkövét, az építkezés 2002 márciusában meg is kezdődött. A fürdő fedett részét május elsején birtokba vehették a ceglédiek, s a szabadtéri medencék is megnyílnak júliusban a nagyközönség előtt. A város ugyan arra kényszerült, hogy a megnövekedett költségek miatt egymilliárd forintos kölcsönt vegyen fel, de a polgármester állítja, ezt elbírja büdzsé. És ha azt nézzük, már most milyen pozitív gazdasági folyamatokat indukált a fürdőprogram, megalapozott a bizakodás:
– Már benn volt a pályázatunk, mikor Matolcsy György akkori gazdasági miniszter Cserkeszőlőn beszélt a Széchenyi-terv gazdaságfilozófiájáról. Kiderült, hogy a termálprogram egy 1974-es ENSZ-felméréshez nyúlt vissza, ami a magyarországi fürdőfejlesztési koncepció alapjait vázolta, arról szólt, hol érdemes fürdővárosokat kialakítani.
Matolcsy György azt mondta: azért találták ki ezt a programot, mert ha az önkormányzatok nem kapnak segítséget, nem tudják a turizmusban lévő lehetőségeiket kiaknázni. Pedig ez lehetne az ország húzóágazata. De ha a kormány és az adott önkormányzat is letesz egy-egy forintot, a számítások szerint ez legalább három forint befektetői tőkét vonz. Cegléd esetében a tétel igazsága bebizonyosodott. Tíz éven át tárgyaltunk német, francia, japán, osztrák befektetőkkel, de mikor meglátták a homoksivatagot, gyógyvíz ide vagy oda, vették a kalapjukat, mondván, hogy szóljunk, ha már kiépült a területen valami. Most, hogy gyakorlatilag kész a fürdő, sokan jönnek, mert látják, tőkéjükkel mibe is tudnak bekapcsolódni. A beruházás gazdaságélénkítő hatása már most megmutatkozik: maga a kivitelezés, az üzemeltetés munkahelyeket jelent, jelentett a környékbelieknek. Vállalkozások alakulnak, az ingatlanok ára folyamatosan emelkedik, nemcsak a fürdő környékén, de a városban is. És a multik is egyre nagyobb számban jönnének Cegléd környékére – többek között a Tesco is ajánlatot tett –, és ennek is köze van a fürdőhöz – sorolja a polgármester az örvendetes fejleményeket.
Takács László, a Fidesz városi elnöke, az önkormányzat turisztikai bizottságának alelnöke úgy véli, a fürdőváros magja elkészült ugyan, de az önkormányzat ezzel erejének végére ért. További fejlesztésekre van szükség, ám a kormányváltás óta a hangzatos ígéretek ellenére nem akadtak olyan pályázati lehetőségekre, amiknek a segítségével tovább lehetne lépni.
A ceglédi termálfürdő előtt lévő Széchenyi-terv-plakátot rossz gyerekek megszaggatták. A fürdőt háromnapos fesztivállal avatták, a beszédet Lamperth Mónika belügyminiszter tartotta. A Széchenyi-terv ugyan eltűnt, de számos dolog, ami létrejött segítségével, mostanában kezd el élni.
A Péter kertész lesz
