Amikor fejlődést gerjeszt a fürdő

A jelenlegi kormánypártok már ellenzéki korukban sem voltak elragadtatva a Széchenyi-tervtől, hatalomra kerülve aztán sietve el is sorvasztották a programot. Hogy ezzel mit vesztett az ország, azt Cegléd példája jól érzékelteti. A városban tegnap avatták fel a pályázati támogatás segítségével felépült gyógyfürdőt és szabadidőközpontot, amely nemcsak a település, de a régió fejlődésének is új lökést adhat.

Szarka Ágota
2003. 06. 20. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Cegléd mindössze 72 kilométerre fekszik a fővárostól, nyugati határát a Budai út hobbitelek övezete alkotja. A Ceglédhez tartozó településrésznek óvodája, iskolája sőt vasútállomása is van. A Ceglédbercel felől bevezető út mellett végig takaros házak, ám az aszfalt gidres-gödrös. – A teherautók miatt néz ki így – magyarázzák a helyiek, akik tavaly március óta már hajnalban a munkagépek zúgására ébrednek, de ezért senki sem haragszik. Épül a fürdő, és ez egy több mint két évtizedes álom megvalósulását jelenti, amiben tulajdonképpen már senki sem hitt. S ha valaki akár öt évvel ezelőtt is arról beszélt volna, hogy egy év alatt, nem strand, de termálfürdő-komplexum nő majd ki a földből, orvost hívtak volna hozzá.
A fürdő története a hetvenes évek végén kezdődött. A Ceglédtől hat-nyolc kilométerre fekvő Öregszőlőben ekkor hagyták fel a homokbánya művelését. A munkások, gépek elvonulta után 120 hektár „holdbéli táj” – gödrös homoksivatag maradt. Itt csak a boszorkánykeréknek nevezett fehér virágú, ágas-bogas, szárazságtűrő növény élt meg, mezőgazdasági szempontból az aranyszínű, tiszta homok semmit sem ért. Azt viszont már akkoriban is tudták, hogy a terület alatt is ott a termálvíz, az értékes gyógyvíz, amelyet csak ki kellene aknázni – meséli Sós János polgármester. Mint mondja, a fürdőépítés mellett szólt az is, hogy a város központjában lévő strand, amit csak kacsaúsztatónak neveztek a helyiek, mindössze egy nagy, egy kicsi és egy termálmedencével várta a negyvenezer lakosú település lakóit. Bővítése viszont lehetetlenné vált, miután a nyolcvanas évek elején egy sportcsarnokot építettek a szomszédságába: igazi szocialista körültekintéssel, elzárva a strand terjeszkedési lehetőségeit, mellesleg lerombolva a ceglédiek kedvelt, régi, híres mulatóhelyét, a teraszos Vigadót. Az épület most a főutca látványossága lehetne…
A volt homokbánya területének egy részét erdősítették, és a város vezetése reménykedett benne, hogy a megye egyszer csak ad pénzt a beruházáshoz. Aztán amikor 1986-ban bevezették a tehót – azaz a településfejlesztési hozzájárulást – és ebből az alkalomból a lakosságot is megkérdezték, mit szeretne: jobb utakat, fedett piacot vagy a budai úti fürdő felépítését – a fürdő győzött. A város 1987-ben megfúratta a kutakat. A meleg gyógyvíz 1500 méter mélyről, míg a hideg víz 160 méterről jött fel. S ha már ott a víz, rögtön készítettek egy próbamedencét is, ami igen nagy népszerűségnek örvendett a telektulajdonosok között. Ám a strandkezdemény nem élte túl a rendszerváltozást. A város új vezetése reménytelennek találta a Budai úti fürdő tervét, és a nyilvánvaló nehézségek ellenére napirendre tűzte a belső strand fejlesztését… Az Öregszőlő gyógyvízkútjait elzárták, a próbamedencét befújta a homok.
Aztán 1996-ban, Kárteszi István polgármester tragikus halála miatt időközi önkormányzati választásokat tartottak a városban, a győztes a függetlenként induló Sós János lett, aki azóta is baloldali többségű testület élén irányítja a település életét:
– Az 1998-as választás után felálló új testület már egységesen kiállt a fürdőépítés mellett, de akkor csak egy négymedencés szezonális strandban gondolkoztunk, amelyet a város önerőből képes felépíteni. A komplett kiviteli terv 2000 végére készült el – magyarázza Sós polgármester, hozzá téve: úgy volt, hogy 2001-ben meg is kezdődnek az építkezések:
– A fordulatot Glattfelder Béla államtitkár februári látogatása hozta el, aki előadást tartott a városházán a Széchenyi-terv termálprogramjának kiírásáról. Akkor kaptam fel a fejemet: ez volt az első alkalom, hogy ilyen típusú fejlesztésekhez állami segítséget lehetett kérni. A feltételeknek azonban csak a téli-nyári hasznosítású létesítmények feleltek meg. Azonnal átdolgoztattuk a terveket, és májusban beadtuk a pályázatot. A másfél milliárd forintosra becsült beruházás költségeinek felét, 724,2 millió forintot meg is ítéltek nekünk. Hogy mit éreztem, mikor kihirdették a döntést? Azt nem lehet elmondani… Amikor még idehaza is mindig a kishitűséggel találkozik az ember, mekkora jelentősége van annak – nemcsak pénzben, de lelkileg is –, mikor egy kormány azt mondja: ez egy jó elképzelés, és mögé állok. Innentől kezdve már nemcsak mi álmodoztunk, hanem a kormány is közösséget vállalt velünk, a terveinkkel – eleveníti fel emlékeit. Turi-Kovács Béla akkori környezetvédelmi miniszter még az évben letette a fürdő alapkövét, az építkezés 2002 márciusában meg is kezdődött. A fürdő fedett részét május elsején birtokba vehették a ceglédiek, s a szabadtéri medencék is megnyílnak júliusban a nagyközönség előtt. A város ugyan arra kényszerült, hogy a megnövekedett költségek miatt egymilliárd forintos kölcsönt vegyen fel, de a polgármester állítja, ezt elbírja büdzsé. És ha azt nézzük, már most milyen pozitív gazdasági folyamatokat indukált a fürdőprogram, megalapozott a bizakodás:
– Már benn volt a pályázatunk, mikor Matolcsy György akkori gazdasági miniszter Cserkeszőlőn beszélt a Széchenyi-terv gazdaságfilozófiájáról. Kiderült, hogy a termálprogram egy 1974-es ENSZ-felméréshez nyúlt vissza, ami a magyarországi fürdőfejlesztési koncepció alapjait vázolta, arról szólt, hol érdemes fürdővárosokat kialakítani.
Matolcsy György azt mondta: azért találták ki ezt a programot, mert ha az önkormányzatok nem kapnak segítséget, nem tudják a turizmusban lévő lehetőségeiket kiaknázni. Pedig ez lehetne az ország húzóágazata. De ha a kormány és az adott önkormányzat is letesz egy-egy forintot, a számítások szerint ez legalább három forint befektetői tőkét vonz. Cegléd esetében a tétel igazsága bebizonyosodott. Tíz éven át tárgyaltunk német, francia, japán, osztrák befektetőkkel, de mikor meglátták a homoksivatagot, gyógyvíz ide vagy oda, vették a kalapjukat, mondván, hogy szóljunk, ha már kiépült a területen valami. Most, hogy gyakorlatilag kész a fürdő, sokan jönnek, mert látják, tőkéjükkel mibe is tudnak bekapcsolódni. A beruházás gazdaságélénkítő hatása már most megmutatkozik: maga a kivitelezés, az üzemeltetés munkahelyeket jelent, jelentett a környékbelieknek. Vállalkozások alakulnak, az ingatlanok ára folyamatosan emelkedik, nemcsak a fürdő környékén, de a városban is. És a multik is egyre nagyobb számban jönnének Cegléd környékére – többek között a Tesco is ajánlatot tett –, és ennek is köze van a fürdőhöz – sorolja a polgármester az örvendetes fejleményeket.
Takács László, a Fidesz városi elnöke, az önkormányzat turisztikai bizottságának alelnöke úgy véli, a fürdőváros magja elkészült ugyan, de az önkormányzat ezzel erejének végére ért. További fejlesztésekre van szükség, ám a kormányváltás óta a hangzatos ígéretek ellenére nem akadtak olyan pályázati lehetőségekre, amiknek a segítségével tovább lehetne lépni.
A ceglédi termálfürdő előtt lévő Széchenyi-terv-plakátot rossz gyerekek megszaggatták. A fürdőt háromnapos fesztivállal avatták, a beszédet Lamperth Mónika belügyminiszter tartotta. A Széchenyi-terv ugyan eltűnt, de számos dolog, ami létrejött segítségével, mostanában kezd el élni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.