Mécs Imre mikrobiológus professzor, a kutatócsoport vezetője tiltakozik az ellen, hogy itt szenzációs felfedezésről lenne szó, hiszen ezzel más olajtermelő országokban is tisztában vannak. Mint mondta, más kérdés az, hogy ki, milyen sikerre számíthat az adott baktériumtörzsek igénybevételével.
A Bay Intézet kutatóit a Mol Rt. vezetői bízták meg két évvel ezelőtt, hogy találjanak megoldást a víz és a szénhidrogén arányának megváltoztatására. Köztudott ugyanis, hogy a kiapadófélben lévő olajkutaknál ez az arány a víz javára billen. Akadnak lelőhelyek, ahol az olaj már csak 2-3 százalékban van jelen, így nincs értelme a további kitermelésnek. Itthon még nem annyira kritikus a helyzet, de az évek múlásával a mi olajkútjaink sem képezhetnek kivételt.
– Intézetünkben több száz baktériumtörzset izoláltunk, amelyek laboratóriumi körülmények között képesek voltak anyagokat lebontani, és olajjá, gázzá, valamint szén-dioxiddá alakítani – mondta Mécs Imre. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy ezeknek a baktériumoknak a segítségével földgáz és olaj termelhető. Szinte hihetetlennek tűnik, mire képesek ezek a több millió éve létező baktériumok, melyeknek az évezredek során szerepük volt abban, hogy a föld mélyében gazdag lelőhelyek alakultak ki. Ezeket a baktériumokat nem nehéz meglelni, hiszen velünk élnek, csupán körül kell nézni. Akadt például olyan törzs, amelyre az intézetünk előtti járdán bukkantunk rá hóolvadáskor.
Mécs professzor nem tartja kizártnak, hogy a szénhidrogén kiaknázásánál a nemrég volt kutaknál is alkalmazzák majd a módszert, bár óva int a túlzott optimizmustól. Mint mondta, nem létezik két azonos olajlelőhely. Azt egyelőre ők sem tudják, mennyi idő kell ahhoz, hogy kutatásaiknak hasznát lássa az olajkitermelő cég. Ez azután derül ki, miután a baktériumok lejutnak a föld mélyébe, és elkezdik végezni áldásos tevékenységüket.
origo.hu
Drasztikus lépésre kényszerítette a népharag Karácsony Gergelyt: kirúgta a BKV vezérigazgatóját
