Budapesti rendőrfőkapitány: Kiütjük a drogkereskedőket!

– Egyik legfontosabb feladatunk a drogterjesztők elfogása és minél több kábítószer kivonása a feketepiacról – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a Budapesti Rendőr-főkapitányság előző évét értékelő interjúban Terdik Tamás vezérőrnagy. Budapest rendőrfőkapitányával emellett a hídfoglalásokról, néhány nagy port felverő nyomozásról, valamint a gyermekek és a nők sérelmére elkövetett bűncselekmények elleni szigorú fellépésről is beszéltünk.

A rendőrség a jogszabályi keretek között mindenkinek biztosítja a békés gyülekezés jogát Fotó: Police.hu

– Legutóbb tavaly beszélgettünk, akkor azzal kezdte, hogy intenzív előző éve volt a BRFK-nak. Ez 2024-ben is így volt?
– Ismét kihívásokkal teljes évet zártunk. Számos olyan feladatunk volt, amikre előre fel tudtunk készülni, és nagyon sok adódott, amelyekre hirtelen kellett reagálni. Jó előre felkészültünk például az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, valamint az Európai Unió Tanácsának soros elnökségével kapcsolatos feladatainkra. Csak az utóbbi kapcsán 184 eseményt rendeztek meg Budapesten, 705 felvezetést hajtottunk végre, a biztosítási feladatokban fél év alatt csaknem ötezer rendőr vett részt. Az árvízre nem volt ennyi időnk felkészülni, de a társ­szervekkel összefogva helytálltunk az élet- és a vagyonvédelem terén is. Nem történt például lopás vagy fosztogatás, amíg a lakóknak el kellett hagyniuk az ingatlanjaikat a Római-parton.

– Egy éve arról is beszéltünk, hogy Budapest a világ egyik legbiztonságosabb nagyvárosa. Ezt még mindig így gondolja?
– Abszolút! Összehasonlíthatjuk statisztikai adatainkat más fővárosokéval, vagy elég a külföldről érkező híradásokat megnézni, illetve megkérdezni az ide látogatókat. Az eredményekben pedig kőkeményen benne van az a nagyon tisztességes munka, amit a rendőreink végeznek. A bűncselekmények száma ennek ellenére emelkedett az előző évhez képest. Az emelkedés jelentős részét egyébként egy, a Nemzeti Nyomozó Iroda és egy vármegyei rendőr-főkapitányság által nyomozott csalássorozat adta. De emelkedés volt a lopások és a rablások számában is, miközben az utóbbiban a nyomozás­eredményességi mutatónk rekordmagas, majdnem 97 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy aki Budapesten rablást követ el, az gyakorlatilag biztosan számolhat vele, hogy bilincs kattan a csuklóján. A belvárosi kerületek közbiztonságára – ahogyan tavaly, idén is – külön energiákat fordítunk. Itt mindig, de különösen a hétvégéken több rendőr teljesít szolgálatot. Emellett a társ­szervekkel közösen havi rendszerességgel tartunk komplex bűnügyi-rendészeti ellenőrzéseket. Ezekben a 100-150 fős akciókban elsősorban a szórakozóhelyek környékét vesszük górcső alá, hogy megakadályozzuk a garázda jellegű, erőszakos, a vagyon elleni és a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekményeket, illetve kiszűrjük a forgalomból a mások testi épségét veszélyeztető közlekedőket.

– Az sem mindegy, hogy milyen gyorsan kerülnek rendőrkézre az érintettek és kapnak segítséget az állampolgárok.
– Kiemelt célkitűzésünk volt a tavalyi évre, hogy ha segítséget kérnek tőlünk, akkor arra a lehető legrövidebb időn belül tudjunk reagálni. Ennek egyik fontos mutatója a kiérkezési idő, amit sikerült csökkentenünk, így Budapesten átlagosan 12 perc alatt kiérnek a rendőrök. Ebben szerepe volt a pilot jelleggel bevezetett seriffprogramnak, amelyben 28 kollégám önállóan teljesít gépkocsizó vagy motorkerékpáros szolgálatot. Olyan küldéseket kapnak, ahol az intézkedéseket járőrtárs nélkül is szakszerűen és biztonságosan végre tudják hajtani. Ők átlagosan nyolc és fél perc alatt értek a helyszínre, és fél év alatt több mint 26 ezer esetben intézkedtek. A gyors kiérkezés mellett kiemelten fontos a segítségnyújtás a különleges bánásmódot igénylő sértettek esetében. Kollégáimtól elvárom, hogy a gyermekek vagy nők sérelmére elkövetett bűncselekmények kapcsán minden egyes ügyet úgy kezeljenek, mintha a saját hozzátartozójukról lenne szó. Az áldozatvédelmi szervezetekkel idén még szorosabbra fonjuk az együttműködésünket.

– Az emberöléseknél mi változott a tavalyi évben?
– Budapesten továbbra sincs felderítetlen emberölés. Ezek száma 2024-ben 35-ről 29-re, ezen belül a szándékos, befejezett emberölések száma 13-ról kilencre csökkent. De más területeken is megfigyelhető a kedvező tendencia. Csökkent a testi sértések és a garázdaságok száma is, a lakosság szubjektív biztonságérzetére jelentősen kiható lakásbetörések száma pedig a statisztikák vezetése óta soha nem volt ilyen alacsony a fővárosban: míg 2010-ben még több mint öt és fél ezret regisztráltunk, tavaly már csak 873-at.

– A Fővárosi Közgyűlésnek benyújtott beszámolója szerint a csalások, főleg az online csalások száma viszont emelkedett.
– Az online térben elkövetett csalásokban hetvenszázalékos emelkedést mértünk Budapesten. Az ilyen, jellemzően külföldről szervezett bűnözői csoportok által koordinált bűncselekmények térnyerése komoly kihívást jelent a rendőrségnek nemcsak nálunk, hanem az egész világon. Éppen ezért hoztunk létre külön műveleti központot, és a nemzetközi térben is markánsan megjelenik a Budapesti Rendőr-főkapitányság bűnügyi tevékenysége. Az online működő szervezett bűnözői csoportok elleni küzdelemben az elmúlt években négy nyomozócsoportot hívtunk életre, melyek összesen több mint 260 gyanúsítottat fogtak el. Óriási eredmény, hogy az elkövetőktől milliárdos értékben sikerült bűnös úton szerzett pénzt lefoglalnunk és ingatlanokat zár alá vennünk. Az európai partnerszolgálatokkal közösen jelenleg is dolgozunk egy komolyabb létszámú nemzetközi nyomozócsoport létrehozásán.

– Idén különösen nagy hangsúlyt kapott a drogkereskedők elleni küzdelem, külön kormánybiztost is kineveztek ennek koordinálására. Ebben az évben több látványos akció is volt országszerte. Tavaly milyen eredményeket értek el Budapesten?
– Eddig sem tétlenkedtünk. A rendőrség egyik legfontosabb feladata a kábítószer-terjesztők elfogása. Tavaly mintegy 150 kilogramm drogot, valamint több száz tő kábítószernövényt sikerült lefoglalnunk, ami rengeteg fogyasztóhoz juthatott volna el. A paletta viszonylag széles volt, tehát a „klasszikus” kábítószerek ugyanúgy előfordultak, mint az új pszichoaktív szerek, a dizájnerdrogok. A közelmúltban is volt egy százmilliós drogfogásunk, amikor egy marihuánaültetvényt számoltunk fel Soroksáron.

– Az idén indult Delta programban részt vesznek?
– Teljes mértékben. Külön osztályunk foglalkozik a kábítószer-bűnözés elleni harccal. Feladatuk, hogy feltérképezzék a terjesztők központjait, azonosítsák és „kiüssék” az illegális anyagokkal kereskedő bűnözőket. Nem csak üres frázis, hogy a kábítószerek életeket és családokat döntenek romba. Éppen ezért a prevencióra is nagy hangsúlyt helyezünk. Más bűnmegelőzési projektjeink folytatása mellett megújítjuk a Szer, ami megváltoztat elnevezésű programunkat, amivel tavaly csaknem húszezer diákhoz, 450 pedagógushoz és 440 szülőhöz jutottunk el.

– A beszámolóban az is szerepelt, hogy a tavalyi évben kemény büntetéseket kaptak a gyorshajtók. Ennek ellenére az átlagember nagyon gyakran találkozik az utakon száguldozókkal. Mi ezzel a teendő?
– Évek óta prioritásként kezeljük a közlekedési balesetek számának csökkentését, de nem mindig voltunk ebben sikeresek. Elsősorban a gyorshajtás mint az egyik fő baleseti ok visszaszorítására kell hathatós intézkedéseket tenni, a főpolgármesternél ezért öt éve kezdeményeztem úgynevezett traffibokszok kihelyezését. A főváros tavaly az Országos Rendőr-főkapitánysággal együttműködve 18 helyszínen fix telepítésű sebességmérő készülékeket helyezett ki, aminek az eredményeit már látjuk is: hónapról hónapra egyre kevesebb a kamerák által rögzített gyorshajtó. Ezenfelül jelenleg négy kerületi önkormányzattal 25 traffibokszot üzemeltetünk, egy kerületben hamarosan még hármat üzemelnek be, és további 11 önkormányzattal folytatunk egyeztetéseket, illetve nyújtunk szakmai segítséget ilyen eszközök telepítéséhez. A telepített kamerák mellett a BRFK a saját készülékeivel tavaly 175 helyszínen több mint 9300 alkalommal végzett sebességmérést, és több mint 91 ezer sebességtúllépőt szankcionáltunk. Ráadásul már nemcsak álló helyzetből, hanem menet közben is tudunk sebességet mérni. A cél azonban nem a büntetés, hanem a sebességhatárok betartatása, ezáltal pedig a balesetek számának csökkentése. A közutakon az egyik legfelelőtlenebb és legveszélyesebb magatartásforma az ittas vezetés, aminek visszaszorítása érdekében tavaly 311 ezer alkalommal használtunk szondát, ebből 3400 esetben lett pozitív az eredmény. Tehát aki Budapesten autózik, az számíthat rá, hogy belefut szondás ellenőrzésbe.

– Ez nyilván valamennyire visszatartó erő. 
– Pontosan ez a célunk. Ennek megfelelően tavaly csökkent az ittas járművezetők által okozott közlekedési balesetek száma. 2025-re kiemelt feladatunk, hogy ez az arány tovább csökkenjen. Ugyanez a helyzet az illegális gyorsulási versenyekkel és úgynevezett driftelésekkel is. Tavaly mintegy ötven célzott akciót tartottunk, hogy ezeket megakadályozzuk. Budapest közútjai nem versenypályák! Bár a közlekedés valamennyi tényezőjére nincs befolyásunk, a kollégáim erőfeszítéseinek is van abban szerepe, hogy mind a súlyos, mind a halálos kimenetelű közúti balesetek száma 25 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

– 2023 februárjában történt, de a tavalyi, sőt az idei évet is érinti a brutális Antifa-támadások miatti nyomozás. Több ember ellen vádat emeltek, igaz, az olasz Ilaria Salis a mentelmi joga miatt megúszta a bírósági eljárást. Ebben az ügyben milyen új fejlemények vannak?
– A támadások felderítésére és vizsgálatára külön nyomozócsoportot hoztunk létre, a 19 fős elkövetői körből 18-at azonosítottunk. Az ügyészség eddig öt fővel szemben emelt vádat, egy elkülönített nyomozás továbbra is folyamatban van. Kapcsolatban vagyunk a német és más külföldi társ­szervekkel. A magyar hatóságok által kibocsátott elfogatóparancs alapján három főt külföldön elfogtak, nyolcan idén Németországban adták fel magukat, még ketten vannak szökésben. Két hete egyébként egy Pozsonyban tartott nemzetközi konferencián számoltam be a nyomozásról.

– Van esély arra, hogy kiadják Magyarországnak ezeket az embereket?
– Nehéz megítélni, a magyar szervek mindent megtesznek ennek érdekében. Mi szeretnénk, ha az összes elkövető magyar bíróság elé állna. Az mindenképpen pozitív tény, hogy egy kivételével azonosítottuk az elkövetőket, és már szinte valamennyien rács mögé kerültek.

– Ugyanúgy az idei évet is érinti az a tavaly decemberben történt bűncselekmény, amikor egy ír állampolgár a gyanú szerint brutális módon megerőszakolt és meggyilkolt egy amerikai nőt. Terjednek olyan hírek, miszerint a gyanúsított rengeteg európai városban megfordult, és elképzelhető, hogy nem csak a budapesti bűncselekmény kapcsán merül majd fel a neve. Erről lehet tudni valamit? 
– Folyamatban lévő nyomozásról beszélünk, ezért sokat nem mondhatok. Az ír állampolgár továbbra is letartóztatásban van. Kapcsolatban vagyunk több európai ország nyomozó hatóságával, amelyek vizsgálják, hogy a férfi ott is elkövetett-e bűncselekményt.

– Kiskorúak szexuális kizsákmányolása kapcsán emberkereskedelem gyanúja miatt zajlik egy eljárás, amit a sajtóban egy ismert divattervezőhöz kötnek, és amiben egy gyanúsítottat már ki is hallgattak. Számíthatunk újabb fejleményekre? 
– Valóban zajlik egy nyomozás a BRFK-n emberkereskedelem bűntett gyanújával. Egy gyanúsított letartóztatásban van, egy feltehetően külföldön tartózkodó férfival szemben pedig európai és nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.

– Engedje meg, hogy egy aktuális kérdésre is rátérjek: az utóbbi időben Hadházy Ákos és ellenzéki képviselők vezetésével több illegális hídfoglalás is történt, ők ugyanakkor arra panaszkodnak, hogy a rendőrség sok esetben nem engedélyezi a tüntetéseket. Mi erre a válasza?
– Beszédes adat, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányságra tavaly több mint 1500, a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényt jelentettek be. Ehhez képest mindössze 13 gyűlés megtartását tiltottuk meg, ami nem éri el az egy százalékot. Ez is azt bizonyítja, hogy a BRFK a jogszabályi keretek között mindenkinek, a legszélesebb körben biztosítja a békés gyülekezéshez való jogot. Ugyanakkor nekünk tekintettel kell lennünk mások jogaira is. Azzal, hogy néhány százan felvonulnak például az Erzsébet hídra, majd jogellenesen elfoglalnak más hidakat és főútvonalakat, több tízezer közlekedő jogai csorbulnak. Nekünk mindezeket a szükségesség és az arányosság szempontjából mérlegelve kell döntést hoznunk, ami a legtöbb esetben a Kúria előtt is megállta a helyét.