Magyar Péter ügyvédje hatályon kívül helyezne alkotmányos rendelkezéseket

Közismert baloldali jogászok kritizálták ismét az alaptörvényt. Fleck Zoltán nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy egy ellenzéki választási győzelem után kétharmados többség nélkül változtassanak az alkotmányon. Eközben Bárándy Péter szerint az alaptörvény bűnben fogant, nem tekinti alkotmánynak.

Fotó: Havran Zoltán

Régi tervüket vették elő újra a baloldali jogászok, akik a kukába dobnák az alaptörvényt, és a jogszabályoknak ellentmondva kétharmados parlamenti többség nélkül is módosítanák az alkotmányt. Fleck Zoltán baloldali jogtudós a Klubrádiónak azt nyilatkozta, hogy akárki is az ellenzék, aki megnyeri majd ezt a választást, tudatnia kell a választóival, hogy azzal a szándékkal indult, hogy lecserélje az alaptörvényt. 

Ez azért fontos, mert ha az emberek erre szavaznak, akkor némileg elhalványodik az egyszerű számszaki logika, hogy ez most ötven százalék, 52, 54, 58, 62 vagy kétharmad

– fogalmazott Fleck Zoltán. Ezzel egyértelművé téve, hogy nem számít, ha egy esetleges baloldali választási győzelem után nem áll rendelkezésre az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados parlamenti többség.

Fleck Zoltán. Fotó: MTI/Földi Imre

Sutba dobnák az alkotmányt

Egy másik közismert baloldali jogász, Bárándy Péter pedig a Magyar Narancsnak adott interjúban támadta az alaptörvényt. A Medgyessy-kormány volt igazságügyi minisztere szerint az alaptörvény bűnben fogant. „Ez nem tekinthető alkotmánynak, és nem azért, mert nem úgy hívják. […] Kérdéses, hogy az alaptörvényből a nagyon gyorsan mellőzendő rendelkezéseket, amelyek nem alkotmányosak, hogyan sikerül hatályon kívül helyezni” – vélekedett Bárándy.

Fleck és Bárándy véleménye aligha meglepő, hiszen korábban is hangoztatták ellenérzéseiket az alaptörvény kapcsán. Fleck a 2022-es választások előtt Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelölt közjogi stábjának volt a tagja, és a 444.hu-nak 2021-ben adott interjújában részletesen beszélt arról, hogyan képzelné el az alkotmányozást.

Az alaptörvénybe egy módosítási rendszer kerül majd bele, amiről egy politikai deklaráció fejti ki, hogy miért szükséges: ez a helyzet, így állunk, nem fogunk tudni nélküle kormányozni. Mindehhez a felhatalmazást a választók adják majd: előre el kell mondani nekik, hogy az ellenzék erre készül, és amikor az ellenzéki összefogásra szavaznak, erre a menetrendre is szavaznak

– fejtette ki Fleck Zoltán. 

Annak kapcsán, hogyan lehet elmozdítani például a legfőbb ügyészt vagy az alkotmánybírókat, a balliberális jogász azt mondta, „gyors, minimalista, sebészi pontosságú beavatkozással”.

Míg a Hírklikknek a következőket nyilatkozta Fleck: „Nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után.” Bárándy pedig azt mondta 2021-ben az akkor még MSZP-s EP-képviselő Ujhelyi Istvánnak, hogy a baloldali erőknek nem kell az alkotmánymódosításhoz szükséges, kétharmados többséggel rendelkezniük a jogrendszer átalakításához. 

De arról is beszélt Bárándy, hogy az EU nem jelenthet akadályt, mivel az uniós alapvetések teljesülnének a magyar jogrendszer átalakításával.

Lengyelország a példa

Azóta nemzetközi példát is találtak maguknak a balliberális jogászok, ugyanis Fleck Zoltán 2024-ben a Klikk TV-nek dicsérte a Lengyelországban végbemenő folyamatokat. „Van egy fantasztikus külső példa, Lengyelország esete, ahol látszik, hogy a Tusk-kormányzat mindent megpróbál, hogy visszaállítsa a lengyel demokratikus jogállami berendezkedést” – fogalmazott a jogász. 

Lengyelországban azonban valójában politikai leszámolás indult a jobboldali erőkkel szemben, miután 2023-ban a baloldali-globalista Donald Tusk lett a miniszterelnök.

Megjegyzendő, hogy Magyar Péter a Fleck Zoltánéhoz hasonló véleményt fogalmazott meg, amikor korábban hetekig a szerinte „kétharmaddal bebetonozott pártfunkcionáriusok”, vagyis az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vezetése, az alkotmánybírák, a legfőbb ügyész és a köztársasági elnök menesztésével kampányolt. De figyelemre méltó az is, hogy tavaly Magyar Péter ügyvédjeként tűnt fel Bárándy Péter, amikor a Tisza Párt elnöke politikai karrierbe kezdett.

Borítókép: Bárándy Péter (Fotó: Havran Zoltán)