Magyar Péter ügyvédje hatályon kívül helyezne alkotmányos rendelkezéseket

Közismert baloldali jogászok kritizálták ismét az alaptörvényt. Fleck Zoltán nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy egy ellenzéki választási győzelem után kétharmados többség nélkül változtassanak az alkotmányon. Eközben Bárándy Péter szerint az alaptörvény bűnben fogant, nem tekinti alkotmánynak.

Fotó: Havran Zoltán

Sutba dobnák az alkotmányt

Egy másik közismert baloldali jogász, Bárándy Péter pedig a Magyar Narancsnak adott interjúban támadta az alaptörvényt. A Medgyessy-kormány volt igazságügyi minisztere szerint az alaptörvény bűnben fogant. „Ez nem tekinthető alkotmánynak, és nem azért, mert nem úgy hívják. […] Kérdéses, hogy az alaptörvényből a nagyon gyorsan mellőzendő rendelkezéseket, amelyek nem alkotmányosak, hogyan sikerül hatályon kívül helyezni” – vélekedett Bárándy.

Fleck és Bárándy véleménye aligha meglepő, hiszen korábban is hangoztatták ellenérzéseiket az alaptörvény kapcsán. Fleck a 2022-es választások előtt Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelölt közjogi stábjának volt a tagja, és a 444.hu-nak 2021-ben adott interjújában részletesen beszélt arról, hogyan képzelné el az alkotmányozást.

Az alaptörvénybe egy módosítási rendszer kerül majd bele, amiről egy politikai deklaráció fejti ki, hogy miért szükséges: ez a helyzet, így állunk, nem fogunk tudni nélküle kormányozni. Mindehhez a felhatalmazást a választók adják majd: előre el kell mondani nekik, hogy az ellenzék erre készül, és amikor az ellenzéki összefogásra szavaznak, erre a menetrendre is szavaznak

– fejtette ki Fleck Zoltán. 

Annak kapcsán, hogyan lehet elmozdítani például a legfőbb ügyészt vagy az alkotmánybírókat, a balliberális jogász azt mondta, „gyors, minimalista, sebészi pontosságú beavatkozással”.

Míg a Hírklikknek a következőket nyilatkozta Fleck: „Nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után.” Bárándy pedig azt mondta 2021-ben az akkor még MSZP-s EP-képviselő Ujhelyi Istvánnak, hogy a baloldali erőknek nem kell az alkotmánymódosításhoz szükséges, kétharmados többséggel rendelkezniük a jogrendszer átalakításához. 

De arról is beszélt Bárándy, hogy az EU nem jelenthet akadályt, mivel az uniós alapvetések teljesülnének a magyar jogrendszer átalakításával.

Lengyelország a példa

Azóta nemzetközi példát is találtak maguknak a balliberális jogászok, ugyanis Fleck Zoltán 2024-ben a Klikk TV-nek dicsérte a Lengyelországban végbemenő folyamatokat. „Van egy fantasztikus külső példa, Lengyelország esete, ahol látszik, hogy a Tusk-kormányzat mindent megpróbál, hogy visszaállítsa a lengyel demokratikus jogállami berendezkedést” – fogalmazott a jogász. 

Lengyelországban azonban valójában politikai leszámolás indult a jobboldali erőkkel szemben, miután 2023-ban a baloldali-globalista Donald Tusk lett a miniszterelnök.

Megjegyzendő, hogy Magyar Péter a Fleck Zoltánéhoz hasonló véleményt fogalmazott meg, amikor korábban hetekig a szerinte „kétharmaddal bebetonozott pártfunkcionáriusok”, vagyis az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vezetése, az alkotmánybírák, a legfőbb ügyész és a köztársasági elnök menesztésével kampányolt. De figyelemre méltó az is, hogy tavaly Magyar Péter ügyvédjeként tűnt fel Bárándy Péter, amikor a Tisza Párt elnöke politikai karrierbe kezdett.

Borítókép: Bárándy Péter (Fotó: Havran Zoltán)