A lap kérdésére, hogy hogyan lehet elmozdítani például a legfőbb ügyészt, Polt Pétert, vagy az alkotmánybírókat, Fleck Zoltán azt mondta, „gyors, minimalista, sebészi pontosságú beavatkozással”. Szerinte, „ha a parlament formálisan semlegesít valamilyen Fidesz által elfoglalt közjogi intézményt, a helyére egy ugyanolyan erős intézményt kell állítania. A jogszociológus szerint ezért kell a baloldali koalíciónak mindehhez még a választás előtt felhatalmazást kérnie a választóktól.
Fleck ugyan azt állítja, hogy nem kaptak felhatalmazást új alaptörvény előkészítésére, mégis arról beszél, hogy az új alkotmányt annyira minimalistára szabnák, hogy a jobboldal számára is elfogadható legyen. Viszont a Fidesz helyett inkább a Fidesz választóival konzultálnának róla.
Egy minimalista alkotmányra van szükség, amibe nem írunk bele társadalmi értékeket, mert az ország egyik fele ilyen értékeket tart fontosnak, a másik meg olyanokat. Nem lehet alkotmányos szinten eldönteni a családpolitikai, szexuális, eutanázia- és más hasonló kérdéseket
– szögezte le a jogszociológus, aki szerint ezek a kérdések morálisan megosztók.
Fleck beszél az új alkotmányról is, igaz azt nem fejti ki, hogy szavaznák meg, ha csak feles többséggel számolnak. A jogszociológus azt viszont elárulta, hogy a terveik szerint csak két választás után, két különböző parlament szavazatával lehetne az alkotmányt megváltoztatni, vagy megváltoztathatatlansági klauzula kerülne bele, illetve esetleg szuperminősített többséggel, vagy népszavazással lehetne csak módosítani.
Fleck a cikkben arról is beszámolt, hogy Márki-Zay Péter alkotmányossággal kapcsolatos elgondolásaira a brüsszeli balliberális progresszió már áldását adta. – Szembesítette az EP frakcióit és több biztost, köztük a két jogállamért felelős biztost, Vera Jourovát és Didier Reynders-t is azzal, hogy radikális változásra készül, és senki sem emelt kifogást – állítja a baloldal közjogi stábjának vezetője.
A Gyurcsány Ferenc mellett már többször hitet tevő Fleck Zoltán, a baloldali Eötvös Károly Intézet igazgatójaként nemrégiben azt nyilatkozta az MSZP-hez köthető Hírklikknek: „Nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után.”
A kétharmados törvények baloldali feles megváltoztatása, alkotmányos puccs elkövetése kapcsán már többen komoly aggályukat osztották meg. Ifjabb Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője, alkotmányjogász szerint az egyszerű többséggel történő alaptörvény-módosítás esetén nemcsak a politikai hatalom morális szilárdsága, hanem az alkotmányos rendbe vetett társadalmi bizalom is jelentős mértékben megrendülne, egy ilyen módon létrejött jogrend pedig törékeny, instabil és kiszámíthatatlan lenne.
Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója pedig nyílt levélben fordult Sólyom Lászlóhoz, arra vár választ az egykori államfőtől:
„Miért hallgat Ön, Sólyom László akkor, amikor a hatalomra készülő ellenzék politikusai nyilvánvalóan alkotmányos puccsra készülnek?”
Schmidt Mária emlékeztet, hogy Sólyom László az Alkotmánybíróság elnökeként az 1949-es kommunista alkotmány védelmére hivatkozva lehetetlenítette el a kommunista bűnösök számonkérését, a történelmi igazságtételt, miközben most, a baloldali alkotmányos puccs előkészületei közben hallgat.
Borítókép: Fleck Zoltán (Fotó: origo.hu)
