Atomtemető még nincs, a pénz már csordogál

Kivárnak az érintett települések polgármesterei, s egyelőre támogatják a baranyai Boda térségében megkezdett kutatást, amely azt tárja fel, alkalmas-e a kőzet nagy radioaktivitású atomhulladék tárolására. A hat község vezetői a majdani atomtemető megépítése fejében jelentős összegű kárpótlásra számítanak.

Mint arról tegnapi lapunkban beszámoltunk, ötéves programban, tízmilliárd forintért folytat kutatásokat a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. a Baranya megyei Boda térségében. Azt vizsgálják, hogy a kőzet megfelel-e nagy radioaktivitású atomhulladék tárolására. A kutatás részeként az első ütemben mélygeológiai laboratóriumot építenek a területen.
Szükségtelen és értelmetlen nagy aktivitású radioaktívhulladék-tárolót építeni Magyarországon – szögezte le Illés Zoltán, a Fidesz zöldtagozatának alelnöke. Szerinte az atomtemetők létesítésének ügye csak arra jó, hogy egy jól körülhatárolható érdekcsoport rengeteg közpénzt tegyen zsebre. Egy friss közvélemény-kutatás eredménye azt mutatja, hogy a környékbeliek ötvenhat százaléka elutasítja az atomtemető építésének tervét.
A környező települések polgármesterei viszont nem ellenzik a kutatást, szerintük ezt nem is kell akadályozni, mert úgy vélik, a majdani lerakóról úgy sem csak szakmai szempontok alapján dönt a későbbiekben az Országgyűlés, hanem népszavazást is kiírnak. A közvetlenül érintett hat település – Boda, Cserkút, Kővágótöttös, Kővágószőlős, Bakonya és Hetvehely – közösen létrehozta a Nyugat-Mecsek Információs Társulást.
– Évente több millió forintot kapunk arra a célra, hogy megfelelően tájékoztatni tudjuk a lakosságot a kutatás menetéről és az újabb információkról – nyilatkozta lapunknak Kovács Győző, Boda polgármestere, a társulás vezetője. – Egyetértünk a területen folyó vizsgálatokkal, annál is inkább, mert a radioaktívhulladék-tároló esetleges megépülése csaknem negyven év múlva lesz esedékes a jelenlegi tender szerint.
A hat település polgármesterei között egyértelmű a konszenzus, olyannyira, hogy ha a jövőben a helybéliek rábólintanak a lerakó megépítésére, azt is támogatnák. – Ebben az esetben természetesen jelentős kompenzációt fogunk követelni, ami munkahelyeket, utakat, csatornákat vagy akár olcsóbb áramot jelent – tette hozzá Kovács Győző.
A társulásban nem szereplő Szentlőrinc polgármestere, Győrvári Márk a Magyar Nemzetnek elmondta: egyelőre kivárnak, mert ameddig nincs hiteles adat a tervezett lerakóról, addig nem akarnak érdemben foglalkozni a témával.
Ferencz Judit, a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség illetékese közölte, hogy csak a teljes kutatási dokumentáció ismeretében tudnak nyilatkozni arról, hogy kiadhatják-e az engedélyeket a majdani lerakó építésére.