Fekete vagy fehér, itt a felszálló füst titka

A konklávé idején a világ figyelme a Sixtus-kápolna kéményére irányul. Innen száll fel a jellegzetes füst, amely évszázadok óta közvetíti a döntés állását: fekete füst esetén még nincs új pápa, míg a fehér füst a választás sikerét jelenti. De mi is pontosan ez a füst, és hogyan állítják elő ilyen pontosan?

A Sixtus-kápolna kéményéből felszálló fekete füstöt mutatja, jelezve, hogy a bíborosoknak nem sikerült új pápát választaniuk Fotó: Andreas Solaro Forrás: AFP

A szavazólapok elégetése mint titoktartási eszköz legalább a 15. század óta része a konklávénak. A 18. századtól kezdve – Michelangelo freskóinak védelme érdekében – kéményt is felszereltek a Sixtus-kápolnára, így a füst a külvilág számára is láthatóvá vált, írja az Independent.

Sirályok láthatók a Sixtus-kápolna kéménye mellett (Fotó: NurPhoto/AFP/Jakub Porzycki)

Kezdetben a füst puszta jelenléte jelezte, hogy még nincs döntés. Később szándékosan használtak különböző anyagokat, hogy a füst színe egyértelmű jelzéssé váljon.

Eleinte nedves szalmát és kátrányt égettek a fekete füst érdekében – ezek alacsony hőfokon, tökéletlen égéssel égnek, így korom és sűrű, sötét füst keletkezik. A fehér füstöt ekkor még nem tudták mindig egyértelműen előidézni, és a füst színének szubjektív értelmezése – különösen a szürke árnyalatok – gyakran zavart okozott, például az 1939-es vagy az 1958-as konklávé során.

A modern megoldás

A hetvenes évektől a Vatikán tudatosan vegyészek segítségét vette igénybe, hogy kiküszöbölje a bizonytalanságot. Ma már pontos, vegyileg szabályozott keverékeket használnak a füst színének meghatározására.

Fekete füst (fumata nera) előállításához három fő összetevőt alkalmaznak: kálium-perklorátot, ami erőteljes oxidálószer, s oxigént biztosít az égéshez. Antracént, ami egy kátrányból származó szénhidrogén, amely sűrű füstöt képez, illetve ként, ami az égés hőmérsékletét és sebességét szabályozza.

Ez a kombináció szándékosan idéz elő tökéletlen égést, amely sok koromrészecskét termel – hasonlóan ahhoz, mint amikor gumit vagy olajat égetünk. Az eredmény: tömör, fekete füst.

Fehér füst (fumata bianca) esetén a cél az, hogy tisztán égő, világos színű részecskék keletkezzenek. Ehhez az alábbi összetevők szükségesek: kálium-klorát, egy olyan oxidálószer, amely intenzív égést tesz lehetővé. Laktóz (tejcukor), ami gyorsan és tisztán ég, vízgőzt és szén-dioxidot termelve. Fenyőgyanta (rosin), ami melegítés hatására sűrű, világos színű füstöt bocsát ki.

E három anyag kombinációja forró, tiszta égést eredményez, amely nagy mennyiségű vízgőzt és halvány, világos részecskéket tartalmaz. Így jön létre a jól látható, fehér füst, amely egyértelműen különbözik a sötét kormos füsttől. Ezáltal a modern kémiának köszönhetően ma már nem fér kétség ahhoz, hogy a világ pontosan tudja: megszületett-e a döntés.

Borítókép: A Sixtus-kápolna kéményéből felszálló fekete füst jelzi, hogy a bíborosoknak nem sikerült új pápát választaniuk (Fotó: AFP/Andreas Solaro)