Az őszinteség hiánya

Aligha túlzás azt állítani, hogy a szovjet munkatáborok történetéről szóló könyvének bemutatójára hazánkba érkezett Anne Applebaum a világ legjobb és legismertebb újságírói közé tartozik. A Washington Post rovatvezetője hosszú évek óta kutatja a kommunista rendszerek történetét, újságcikkekben és esszékben ismertette a felemás kelet-közép-európai átalakulást, és a hidegháború utáni új világrendet. Budapesti előadása után Anne Applebaum exkluzív interjút adott lapunknak.

Szentesi Zöldi László
2003. 10. 13. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ön újságírói pályáját 1988-ban kezdte, amikor az Economist varsói tudósítójaként testközelből tapasztalhatta, hogyan élnek az emberek egy kommunista országban. Hogyan emlékszik vissza az akkori időkre, egyáltalán hogyan vélekedett rólunk, kelet-közép-európaiakról?
– Valójában a Szovjetunióban szereztem első benyomásaimat, hiszen odalátogattam először. Emlékszem, Magyarországra is eljutottam, egy kimerítő vonatutazás után, Ungváron keresztül. Alaposan meglepődtem az akkori viszonyokon, nem túlzás azt állítani, hogy – legalábbis a Szovjetunió után – valóságos nyugati állapotok uralkodtak Budapesten. Persze, az első kellemes benyomás nem fedte el a lényeget, azt, hogy a kommunisták uralják a világnak ezt a részét.
– Magyarországon manapság sok szó esik a kettős mércéről és a „politikailag korrekt” közbeszédről. Találkozott-e ezekkel munkája során?
– Szerintem mindkét fogalom tabunak számít, egyszerűen nem illik szóba hozni ezt a kérdést. Ugyanakkor nemcsak az önök hazájában akadályozzák a közbeszédet. Éppen Németországból jövök, ahol azt tapasztaltam, hogy a gulágokkal kapcsolatban még mindig nem lehet őszintén beszélni. Különösen fájdalmas ez az fajta feledékenység, hiszen a németeket milliószámra hurcolták el szovjet munkatáborokba.
– Úgy tapasztaljuk, hogy az elmúlt években – legalábbis a rendszerváltozáshoz képest – megcsappant az érdeklődés Magyarország iránt. Mi lehet ennek az oka?
– Be kell látnunk, hogy változnak az idők. Szeptember 11. gyökeresen megváltoztatta az amerikaiak világképét. Azok a térségek, amelyek geostratégiai szempontból nem elsőrangúan fontosak Washingtonnak, kissé háttérbe szorultak. Az amerikai sajtó persze nem esküdött össze Magyarország ellen, nem emlegetik például Svájcot sem, pedig igazán szép és gazdag ország. Egyébként azt gondolom, hogy nem az a lényeg, mennyit írnak az önök hazájáról, sokkal fontosabb, mi jelenik meg a tengerentúli lapokban. Ennél nagyságrendekkel nagyobb baj, hogy Magyarországon az elmúlt rezsim kiszolgálói, a volt kommunisták kezében összpontosul a politikai és gazdasági hatalom. A közmorál és a társadalmi igazságosság nem fejlődhet szabadon egy olyan országban, amelyben a tegnapi marxisták mára feladták ideológiai meggyőződésüket, és korrupcióba merülve hajszolják az anyagi javakat. A fiatal nemzedék legfőbb feladata, hogy valamiképpen változtasson ezen a helyzeten.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.