Bécsi párbeszéd Koszovóról

Csonka összetételű küldöttségekkel, de mégis megkezdődött tegnap a bécsi párbeszéd Pristina és Belgrád között. Ilyen szintű találkozó még nem volt a délszláv válság kirobbanása óta. A szerb felet Zoran Zsivkovics miniszterelnök és Nebojsa Csovics kormányfőhelyettes, a koszovói albánokat pedig Ibrahim Rugova elnök és Nexhat Daci parlamenti elnök képviseli. Az asztalnál helyet foglal még Harri Holkeri, a koszovói ENSZ-igazgatás (UNMIK) vezetője, s az ENSZ, a EU, az EBESZ, a NATO, az összekötő csoport és az Egyesült Államok, valamint a vendéglátó Ausztria rangos képviselői.
A tárgyalásokat megnyitó Wolfgang Schüssel osztrák kancellár kifejezte reményét, hogy a párbeszéd hozzájárul a térség nyugalmának helyreállításához. Valamennyi résztvevő – a belgrádiak, pristinaiak és nemzetköziek egyaránt – elégedetten nyilatkozott a tárgyalások megnyitásáról, pedig közvetlen párbeszéd nem jött létre a felek között. Igaz, a szerbek nehezményezték, hogy a pristinai küldöttségnek nincs szerb tagja, tehát nem tükrözi a tartomány többnemzetiségű voltát. Mellesleg Szerbia-Montenegró is többnemzetiségű, s ez sem világlott ki a belgrádi delegáció összetételéből. Az albánok pedig azzal vádolták meg Belgrádot, hogy Koszovóban párhuzamos hatalom kiépítésén munkálkodik.
Az óvatos pengeváltás azonban nem kérdőjelezi meg az általános értékelést, hogy a legnagyobb siker mégiscsak az, hogy egyáltalán létrejött a dialógus. A résztvevők megállapodtak, hogy november folyamán munkacsoportokat alakítanak a napirenden szereplő négy kérdéskör – a menekültek hazatérése, az eltűntek sorsának tisztázása, valamint a közlekedés és a energetika problémája – megoldásának felkutatására. Hogy mikor sikerül rendezni e kérdéseket, a testületek tagjaitól függ, mondta Holkeri sajtóértekezleten.
A nemzetközi szervezetek képviselői sajnálatuknak adtak hangot, amiért nem jött el a találkozó valamennyi résztvevője. Szvetozar Marovics, Szerbia-Montenegró elnöke az utolsó pillanatban mondta le részvételét, s úgy volt, hogy Belgrádból senki nem utazik Bécsbe. Mindenki tudta azonban, hogy Zsivkovicsék nem engedhetik meg maguknak, hogy miattuk következzen be a kudarc, amivel magukra vonták volna a nemzetközi közösség rosszallását.