Megkezdte az Országgyűlés a jövő évi költségvetésről szóló javaslat általános vitáját tegnap. László Csaba pénzügyminiszter expozéjában kijelentette: az indítvány szerint 2004-ben nem emelkedik az államadósság. A kormány nevében ígéretet tett arra: minden olyan javaslatot figyelembe vesznek, amely tekintettel lesz az államháztartási hiány GDP-hez mért 3,8 százalékos szintre való csökkentésére. A pénzügyminiszter szerint csatlakozásunk az Európai Unióhoz a befizetések és a támogatások szempontjából pozitív egyenleget mutat. Kijelentette azt is: a törvényjavaslat olyan helyzetbe hozza a magyar gazdaságot, amely lehetővé teszi az euró bevezetését. László Csaba jelezte: a központi bürokratikus kiadások tervezett lefaragása és az államháztartási reform nyomán összesen 200 milliárd forintot takarítanak meg. A beruházások közül kiemelte: közútfejlesztésre, fenntartásra és üzemeltetésre összesen 307 milliárd forintot irányoznak elő, a Vásárhelyi-terv első ütemére 8 milliárd forintot szánnak. Kijelentette: a kormány jövőre folytatja a jóléti intézkedéseket. A családi pótlék 5,5 százalékkal nő, a nyugdíjminimumhoz kötött ellátások, az anyasági támogatás, a gyes és a többi nyugdíjszerű szociális ellátás 6,3 százalékkal emelkedik. 2004 elején 6,3 százalékos nyugdíjemelés lesz, novemberben pedig kézhez vehetik a nyugdíjasok az 53. és 54. heti nyugdíjat is.
*
A vitában felszólalt Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, aki kijelentette: az önkormányzatok feladataihoz nem kapcsolódik megfelelő mértékű pénzügyi forrás. Így várhatóan jövőre is nő az önkormányzatok adósságállománya. Hozzátette: a közszféra béremeléséhez szükséges fedezetnek csak a töredéke épült be a támogatásba, és a korábbi évekhez hasonlóan az inflációs hatások ellentételezése is elmarad. Úgy fogalmazott: a költségvetés pozícióját befolyásolja, hogy késik a közigazgatás, az egészségügy, az oktatás és a védelmi ágazatok reformja. Az ÁSZ a társasági adó előirányzatát magas kockázatúnak ítélte. Kiemelte: a beruházási keret sok helyen még a szinten tartásra sem elegendő, így 2004-re a beruházások lassítása és halasztása lesz a jellemző.
Áder János (Fidesz) frakciója álláspontját ismertetve közölte: a kormány a jövő évi költségvetéssel nem teljesíti a gyermekeknek, a szülőknek, a nyugdíjasoknak, a fogyatékkal élőknek és a mezőgazdaságban dolgozóknak tett ígéreteit. – Medgyessy Péter rútul becsapta a választókat – fogalmazott. A választási ígéreteket idézve bírálta, hogy csökkentenék a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok számára juttatandó forrásokat. Kifogásolta, hogy két éve nem emelkedik a családi adókedvezmény öszszege. Áder kitért arra: a kormány korábban a lakáshitel-támogatási rendszer megtartását és bővítését is tervezte, most azonban csökken a kamattámogatás mértéke, és szűkül a hitelhez jutók köre. A kabinet a ciklus végéig összesen 100 ezer új munkahely létrejöttével számol, miközben saját maga küld el 8000 embert a központi intézményekből, és további 45 ezer ember elbocsátására készteti az önkormányzatokat. Bírálta, hogy mintegy 80 milliárd forint hiányzik a mezőgazdaság támogatására.
Az MDF úgy látja, a 2004-es költségvetési javaslat alapvetően restrikciót tartalmaz, ami a kormány elhibázott politikája és gyenge gazdaságpolitikai felkészültsége következtében bizonyos mértékig indokolt. Font Sándor (MDF) szerint a gazdaság dinamizálására, a gazdasági teljesítmények növekedésére csak szerény elképzelések vannak a már évek óta megszokott útépítési ígéreteken kívül. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a törvényjavaslat elfogadása következtében – szerencsés esetben – lassul a gazdaság állapotának romlása.
– Ettől a kormánytól eddigi tevékenysége alapján már ez is várakozáson felüli eredmény – fűzte hozzá. Font kiemelte, a költségvetés egyik legnagyobb vesztesei a helyi önkormányzatok: költségvetésükből ma mintegy 100 milliárd forint hiányzik. Mint mondta, komoly gondokkal néz majd szembe a kormány a foglalkoztatáspolitika terén is, ugyanis a foglalkoztatottság jövőre csökkenni fog. Az MDF nem támogatja a javaslatot.
Az MSZP szerint viszont a kormány által beterjesztett költségvetés megfelelő, hiszen figyelembe veszi a gazdaság helyzetét és az uniós csatlakozás szabta követelményeket. Lendvai Ildikó (MSZP) szavai szerint az igazságosabb közteherviselés érdekében kezdeményezte frakciója, hogy az évente 5 millió forintnál magasabb jövedelemmel rendelkezők adókulcsa 40 százalékos maradjon. Az ebből befolyt többletet a hátrányos helyzetűek áramdíj-kompenzációjára költenék. Kiemelte: az önkormányzatok támogatását is 25-30 milliárd forinttal növelnék az eredeti javaslathoz képest, ez magában foglalná a tömegközlekedés támogatásának emelését is.
– A költségvetési törvényjavaslat megfelelő helyzetelemzésen alapul, és alkalmas arra, hogy fenntartható növekedési pályára állítsa a magyar gazdaságot, az SZDSZ azonban ennél szigorúbb intézkedéseket is szívesen látott volna – mondta Kuncze Gábor (SZDSZ). Kijelentette: a jóléti rendszerváltásban jelentős továbblépésre nincs lehetőség, szigorú takarékoskodásra van szükség. Az SZDSZ – jelezte – nagyobb léptékű adócsökkentést szorgalmazott, szeretnék, ha továbbra is folytatódna ez a politika. Az önkormányzati finanszírozást taglalva közölte: módosító indítványokat nyújtanak be, hogy a többletbevételeket e célra fordítsák. Szorgalmazzák továbbá, hogy állítsák vissza az önkormányzatok által fenntartott tömegközlekedési vállalatok többlettámogatását.
– Szükség lenne a közigazgatás reformjára és az önkormányzati finanszírozás átalakítására – fűzte hozzá. Az SZDSZ módosító indítványokat nyújt be, s azok elfogadása után támogatni fogják a költségvetést.

Magyar Péter nem vette észre, hogy saját magát ássa el