Hosszas diplomáciai egyezkedés után végül az Európai Unió kompromisszumos határozattervezetét bocsátották szavazásra, amelyet 144 ENSZ-tagállam támogatott, míg tizenkettő tartózkodott. A határozat ellen csak Izrael, az Egyesült Államok, Mikronézia és a Marshall-szigetek szavazott. A kezdeményező arab államok előzőleg visszavonták mindkét tervezetüket, lemondva arról, hogy az ENSZ-közgyűlés kérjen tanácsadó véleményt a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságtól a fal jogszerűségéről.
A határozatban a közgyűlés kéri Izraelt, hogy állítsa le és fordítsa meg a fal építését a megszállt palesztin területeken, beleértve a Kelet-Jeruzsálem körüli részt, miután a fal eltér az 1949-es fegyverszüneti vonaltól, és ellentmond a nemzetközi jog vonatkozó rendelkezéseinek. A közgyűlés felszólítja a palesztin hatóságot az erőszakcselekmények elkövetőinek és kitervelőinek letartóztatására, Izraelt pedig arra, hogy tartózkodjon a bírói úton kívüli kivégzésektől.
Izrael az ENSZ-közgyűlés határozata ellenére folytatja a kerítés- és falépítést a ciszjordániai palesztin területek peremén – közölte a határozat másnapján Ehud Olmert miniszterelnök-helyettes. – A kerítést továbbépítjük, és gondoskodunk az izraeli állampolgárok biztonságáról – jelentette ki Olmert az izraeli rádióban. Egyúttal megismételte azt az izraeli álláspontot, hogy az akadályrendszerre szükség van a harmadik éve tartó népfelkelésben, a szélsőségesek távol tartása végett.
Olmert reagálásával kapcsolatban a Reuters idézte azt a palesztin vádat, hogy a kerítés és a fal építésével Izrael gyakorlatilag bebetonozza a megszállt területen húzódó jelenlegi határvonalat, jóllehet annak sorsa még későbbi tárgyalások témája.
origo.hu
Így fogták el a magyar kriminalisztika talán legkegyetlenebb sorozatgyilkosait
