Mintha a kettőhúszba nyúlt volna, az ukrán elnököt úgy fölvillanyozta Magyar Péter szektapártjának adatgyűjtési akciója. „Orbán ellenzéke nyílt közvélemény-kutatást készített minden magyar számára. A válaszadók 70 százaléka támogatja Ukrajna EU-csatlakozását. Vagyis a magyarországi emberek mellettünk vannak” – értékelte a Nemzet Hangja című esztrádot Zelenszkij extrémzongorista. Hogy miként lett a Tisza pártszavazásán kikevert 58 százalékos támogatásból az összes magyar 70 százaléka? Jó kérdés. Gondolom, valahogy úgy, ahogyan a pár éve még ukránul sem tudó, orosz tévéműsorokban haknizó Vlagyimir Zelenszkijből Volodimir. Egy merész tollvonással. Olyasmi merész (vagy inkább: pofátlan) rajzolgatással, ahogyan anno a szovjet kommunista pártfőtitkárok fölvakarták a térképre kisgömböc-Ukrajnát, hozzácsapva ezt-azt. Ami aztán a mostani háborús nyavalyához vezetett.
Ám most ne a khakiruhás komédiás gátlástalanságára figyeljünk, aki olykor csak számokat hamisít, másszor viszont kisebbségi jogokat annulál, atomfegyverkezési és NATO-csatlakozási fenyegetéssel háborút robbant ki, vagy épp értelmetlenül vágóhídra löki saját népét. Nézzük inkább, ki szállította ex-Vlagyimirnak a talpalávalót az őrült uniós csatlakozási dáridójához. Hát a globalisták láncos pincsije: „Peter Mádzsár”. Megkapta a napiparancsot főnökétől, Manfred Webertől: mutassa ki valahogy (bárhogy), hogy a magyar nép Ukrajna azonnali uniós fölvételében látja önnön fölvirágzása útját. Az övcsatos pedig összecsapta a bokáját, és kimutatta. Fölteszem, a mentelmi jogáért cserébe azt is kimondatta volna idegállapotban lévő szektájával, hogy Kárpátalja voltaképpen ősi ukrán föld…
Képzeljük egy pillanatra magunk elé Péterünk háborgó elméjét, vetítsük a szemközti falra a barázdáit. Vajon mi játszódhat le nála odabent, a tekervények között, amikor hallja, hogy Weber után egy másik lator, Zelenszkij is őt ajnározza?
Az a Zelenszkij, aki miatt kárpátaljai magyar kisgyermekek immár az iskolai szünetekben sem beszélhetnek anyanyelvükön, és a hivatalokban is tilos, sőt büntetendő a magyar nyelv használata. Aki olyan terrort szabadított ottani magyar testvéreinkre, amilyet a málenkij robot óta nem tapasztaltak. Akit egy ilyen soviniszta alak megdicsér, annak nem kihúznia kéne magát meg hülyén vigyorogva szelfizgetnie, hanem öklét rágva a föld alá süllyedni szégyenében.
Belegondolni is ijesztő, mi játszódhat le Magyar Péter elméjében. Mit képzel, miben segítheti az ő piti bosszúját, hatalomra jutási vágyálmait, ha Ukrajna ripsz-ropsz uniós tag lesz? Magyarország nettó befizetővé válik, és még az a csekély jóvátétel sem jön majd, amit idáig a piacaink megnyitásáért meg a nemzetgazdaságunk megszállásáért ímmel-ámmal csöpögtetett nekünk vissza Brüsszel „támogatás” címén. Akárki lesz is itt kormányon Ukrajna csatlakozásakor, mindazoknak befellegzett, akik ezt a csődtömeget a nyakunkra hozták, akik ezt a rémálmot előidézték. Igen, Magyar Péternek akkor harangoznak. Arra tippelek, a földtámogatásoktól eleső, halálra ítélt gazdák majd szépen a traktorjuk mögé kötik a szelfibajnokot meg keretlegényeit, és fölszántják velük a határt.
Épelméjű magyar (és uniós) állampolgár ugyan miért akarná, hogy egy olyan korrupt, saját kisebbségeit sanyargató diktatúra, mint Ukrajna, a nyakába szakadjon? Akinek nem ment el az esze, nem óhajt ilyet.
Csupán egyvalaki akarja, de nagyon: a pénzhatalmi hüdra brüsszeli – még le nem vágott – feje. Az ő, bagóért fölvásárolt ukrajnai földjeik, gyáraik miatt kellene betuszkolni Ukrajnát az unióba, hogy ott aztán rájuk önthessék az uniós adófizetők kínkeservvel megtakarított pénzét. A láncos pincsi is ezen munkálkodik.