Lesz magyar egyetem

Hetvenheten támogatták a szlovák parlament százötven képviselője közül a révkomáromi székhelyű Selye János egyetemről szóló törvénytervezetet, ami azt jelenti, hogy 2004. január 1-jén megalakulhat az első állami szlovákiai magyar egyetem, s a 2004–2005-ös tanévben már fogadhatja első hallgatóit.

Az egyetemnek három kara lesz, pedagógusokat, közgazdászokat és teológusokat képeznek majd a felsőoktatási intézményben. Az egyetem megalakulását szabályozó törvénytervezetet élesen bírálta az ellenzék, sőt, kilátásba helyezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, mert a honatyák szerint állami költségvetés nem támogathat olyan egyetemet, amelyen nem érvényesül az államnyelv, ráadásul diszkriminálja az ország szlovák többségi lakosságát, mert az egyetemen olyan nem tanulhat, aki nem ismeri a magyar nyelvet.
A törvény megszavazása sokáig kétséges volt. A kormánykoalíció ugyanis elvesztette többségét a parlamentben, ami az októberi ülésszakon derült ki. A liberális Új Polgári Szövetség parlamenti frakcióját elhagyták azok a kormánytagok, akiket szeptemberben váltatott le Pavol Rusko pártelnök bizalomvesztés miatt, így a koalíciós pártfrakcióknak csak 75 mandátuma maradt a 150 fős törvényhozó testületben.
A három független jelölt azonban deklarálta, hogy továbbra is támogatják a kormányprogramot, nem erősítik az ellenzéket, mindössze nem „fogják alávetni magukat semmilyen pártfegyelemnek”. Robert Nemcic egykori gazdasági miniszter és két társa tartotta is szavát, a végszavazáson támogatták a kormányprogramban is szereplő törvénytervezetet, s gyakorlatilag az ő szavazataiknak köszönhető az önálló magyar egyetem megalakításának lehetősége.