Ludányi: Egyről a kettőre

Néhány éve úgy határozott Ludányi József, hogy csak palackozott borokat forgalmaz, és leáll a folyóbor-értékesítésről. Döntése jónak bizonyult, ma csak palackozott nedűt szállít és csak éttermeknek. Ezt egészíti majd ki a családi vállalkozás fogadója, ahol kóstolókat szerveznek, a következő lépés pedig az exportpiacok meghódítása lesz.

Még a rendszerváltozás előtt, 1988-ban kezdett el dolgozni a Mátraalján üzemi borászként Ludányi József. A szövetkezetet azonban 1992-ben felszámolták, így egy évig nem volt állása, csak munkája – ahogy azt a borász hangsúlyozta. Ekkor öt hektár szőlőt telepítettek, és Ludányi József elvégezte a GATE kertészmérnök-tanári szakát is, majd szakközépiskolában is tanított, miközben a borászkodást is folytatta. A folyóbor-értékesítéssel 1996-ban hagyott fel, ekkor unta meg, hogy minden kocsmában azt mondták: nem fizetnek többet a boráért, sőt máshonnét öt forinttal olcsóbban is vehetnek bort.
Ekkor Ludányi József úgy döntött, hogy csak palackos borokat forgalmaz, és tíz évet adott magának, hogy jusson valamire. Ma ott tart a családi vállalkozás, hogy évi hatvanezer palackot forgalmaznak, csak és kizárólag éttermeknek szállítanak, és próbálnak ebben a szegmensben maradni és megerősödni. Ezt kiegészíti még a családi vállalkozás nemrég elkészült fogadója, ahol kóstolókat akarnak szervezni. A következő lépés az export lesz, már tárgyalnak angol kereskedőkkel, mert május elsejétől megnyílik az uniós piac. Ludányi József hozzátette azt is, hogy az EU-csatlakozás nem lesz pozitív nekik, mert gyakorlatilag semmit nem tudnak róla. Nyilvánvalóan hoz jót is az unió, de sokra nem számítanak.
Az öt hektár saját szőlőhöz még három hektárról vásárolnak alapanyagot Ludányiék, de a termelői kör zárt, a termelés pedig irányított. Főként fehérbort készítenek, de tíz százalékban foglalkoznak vörösbor – cabernet sauvignon és kékfrankos – termelésével is. A fehérborokat a olaszrizling, a szürkebarát, a zenit, a muscat lunel, a chardonnay és a cserszegi fűszeres képviseli. A rizling az idén a szokásos termés negyven, a szürkebarát pedig huszonötöt százalékát adta – tért ki az idei terméseredményekre – Ludányi József, megemlítve, hogy ez a hatalmas kiesés nemcsak az aszály, hanem az év eleji fagy következménye is.
– Mivel mindenhol hasonló a termés, a szőlőárak is emelkedtek 25–60 százalékkal, ami nekünk 30 százalékos költségnövekedést jelent. Az viszont csak jövőre derül ki, hogy képesek leszünk-e ezt a többletterhet kigazdálkodni, ráadásul állnunk kell az energia és a segédanyagok megnövekedett költségeit is – ismertetett egy csipetet a mindennapi gondokból is Ludányi József. Terveiről elmondta: saját telepítésben nem gondolkodnak, és nem akarnak komoly mennyiségi fejlesztésbe sem fogni, szeretnének éves szinten ezer hektoliter alatt maradni. E megfontolásnak több oka is van, egyrészt, hogy esetleg befektetőt igényelne, csakhogy Ludányi József nem szívesen enged le senkit a pincéjébe, legalábbis olyat, aki beleszólhatna az ottani munkába. Másrészt a borász azt vallja, vagy legyen az ember nagy, és rendezkedjen be tömegborok termelésére, vagy maradjon kicsi, és készítsen kevés, de jó bort.