Megrovás Eötvös Pálnak

Szigorú megrovásban részesítette a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) etikai bizottsága Eötvös Pált, a Népszabadság elnök-főszerkesztőjét a lapban megjelentetett, Teller Ede posztumusz üzenete című írás miatt; a határozat nem jogerős. Eötvös Pál nem kívánt reagálni a döntésre.

Súlyosan megsértette a Népszabadság főszerkesztője az újságírói etikai kódexnek az újságírói felelősségre, a személyiségi jog védelmére, valamint a valósághű tájékoztatásra és a lelkiismeretességre vonatkozó szabályait – áll a bizottság eljárótanácsának határozatban, amelyet Baranyó György elnök, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács sajtófőnöke jegyez.
Emlékezetes: a Népszabadság szeptember 15-i számában egy Teller Edének tulajdonított, az ellenzéket bíráló levelet jelentetett meg. Később Eötvös Pál, a lap elnök-főszerkesztője megkövette az olvasókat és az érintetteket, mert nem volt a szerkesztőség birtokában „Teller-levél”. A lapban az az írás jelent meg, amelyről Zeley László nyugdíjas újságíró azt állította: az a tudóstól származik, s annak nyilvánosságra hozatalához az atomfizikus hozzájárult.
Az etikai bizottság Halász János (Fidesz) beadványa miatt vizsgálta az esetet, aki szerint a Népszabadság kegyeletsértően, a tudós nevével visszaélve próbálta meg lejáratni a legnagyobb ellenzéki pártot. A határozat szerint a szerkesztőség csak a hiteles, a Teller által aláírt dokumentumot jelentethette volna meg, viszont nem ez történt: a szükséges és indokolt fokozott ellenőrzés elmaradt. A határozat szerint sérült az újságírói etikai kódex, mivel nincs arra indok, hogy a felelős szerkesztők ellenőrizetlen, a valóságnak meg nem felelő információkat közöljenek, amellyel az érintett személyek személyiségi jogai is sérülnek. Etikátlan az is, hogy a szerkesztőség Tellernek tulajdonított olyasmit, amit ő bizonyíthatóan nem mondott, illetve nem írt. A grémium szerint súlyosbítja az etikai vétséget, hogy a kifogásolt magatartás a professzor halála után történt.
A Népszabadság ügyvédje a tanácshoz írt levelében megjegyezte: a lapot – rossz magyarsággal – megvezették, így a történetnek a szerkesztőség is sértettje. A határozat alapján viszont ennek oka elsősorban a szerkesztőség munkájában, valamint az ügyben illetékes felelős vezetők magatartásában kereshető.
A lap külpolitikai rovatvezetőjének etikai felelősségét az etikai tanács bizonyítékok hiányában nem tudta megállapítani. Nem vizsgálták Zeley László szerepét, mivel nem tagja a szervezetnek.