Közös inflációs célt kíván kitűzni a kormány és a jegybank 2005-re vonatkozóan: a konkrét számról még folynak az egyeztetések, ám néhány héten belül dönteni kell – jelentette be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Közgazdasági Társaság vállalatvezetőknek tartott konferenciáján Járai Zsigmond jegybankelnök. Az MNB elnöke szerint idén decemberre 5,2 százalékos infláció várható, 2004-re pedig – a gyenge forintárfolyam és a várható adóemelések miatt – 6,5 százalékos, éves, átlagos értékkel kell kalkulálni. Járai ugyanakkor nyomatékosította: a jegybank célja, hogy 2004 decemberében az infláció szintje 5,5 százalék alatt legyen.
Járai még elérhetőnek tartja a 2008-as eurózóna-csatlakozást, ám szerinte ehhez fegyelmezett gazdaságpolitika szükséges, vagyis a kormánynak tartania kell magát a középtávú gazdaságpolitikai programjában meghatározott pályához. Járai szerint jó esély van arra, hogy Magyarország jövő év elején csatlakozzon az ERM-II árfolyamrendszerhez: a csatlakozáskori középárfolyamról már megkezdődtek az informális tárgyalások. Az elnök úgy véli: ha most kellene meghatározni az egyensúlyi árfolyamot, az nem állna túl messze a forint jelenlegi árfolyamszintjétől. A váratlan hétfői forintárfolyam-gyengüléssel kapcsolatban Járai úgy vélekedett: remélhetőleg egyszeri jelenségről van szó, ami vélhetően a folyó fizetési mérleg kedvezőtlen pénteki adatával áll összefüggésben.
Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke előadásában cáfolta azokat a piaci pletykákat, amelyek szerint a hétfői árfolyamgyengülést a KSH által kiszivárogtatott kedvezőtlen inflációs szám okozta. Ilyen adat nem kerülhetett ki a hivatalból – érvelt az elnök –, már csak azért sem, mert a piacon elterjedt öt százalék körüli értéknél jóval kedvezőbbet tett közzé a KSH. Mellár előadásában közölte: szakértői számítások szerint – a bázisadatokat figyelembe véve – idén 5,1-5,2 százalékos decemberi, és 4,5-4,6 százalékos éves átlagos infláció várható. A jövő év első négy-öt hónapjában vélhetően folytatódik az infláció emelkedése, ám azt követően fokozatos csökkenéssel lehet számolni: a szakértők ennek tükrében 6,5-7,5 százalékos éves, átlagos inflációval kalkulálnak.
Hamecz István, az MNB ügyvezető igazgatója szerint idén várhatóan három százalék körüli ütemben bővül a bruttó hazai termék, és ennél a jövő évi növekedés sem lesz lényegesen nagyobb. Ennek az az oka, hogy jövőre élénkülhet ugyan a külpiaci kereslet, ám ezzel párhuzamosan a lakossági fogyasztás növekedési üteme is viszszaesik. Hamecz szerint az államháztartási hiány még mindig túl magas: a szakember előadásában 6 százalék körüli, GDP-hez mért hiányt prognosztizált erre az évre vonatkozóan.
Kádár Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, a Monetáris Tanács tagja a gazdaságpolitika hitelességének helyreállítását szorgalmazta előadásában. A szakember felhívta a figyelmet az EU-tagságból fakadó előnyök hatékony kihasználásának szükségességére is.
A KSH tegnap közzétett adatai szerint a fogyasztói árak szeptemberben 4,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet: az MTI-nek nyilatkozó elemzők kellemes meglepetésként értékelték a kiadott számokat. Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője kiemelte a szolgáltatások 0,6 százalékos havi árcsökkenését, amire mint mondta, rég nem volt példa. A kedvező szeptemberi adat ellenére az elemző nem tartja indokoltnak a decemberi 5-5,5 százalék körüli éves inflációs prognózis módosítását. Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető elemzője szintén úgy vélte, hogy a vártnál kissé kedvezőbb a 4,7 százalékos szeptemberi infláció, ugyanakkor nyugtalanítónak nevezte az élelmiszerárak egyhavi 1,4 százalékos emelkedését. Az OTP Bank egyébként nem módosít ez évi prognózisán, decemberre 5,3 százalékos 12 havi inflációt vár, az év átlagában pedig 4,7-4,8 százalékot.
*
A kormány szándékosan alultervezi a jövő évi inflációt, aminek a legfőbb kárvallottjai a nyugdíjasok és a munkavállalók lesznek – áll a Fidesz gazdasági kabinetjének tegnapi közleményében. A KSH várakozásai szerint jövőre az éves átlagos áremelkedés elérheti a 7,5 százalékot: ennek ellenére a kormány ragaszkodik az 5,8 százalékhoz – írja a közlemény –, és ezt az értéket veszi figyelembe a nyugdíj- és a béremeléseknél. A magasabb áremelkedés miatt a nyugdíjasok hónapokon keresztül kénytelenek lesznek hitelezni az államnak, így ez alatt az időszak alatt – az átlagnyugdíj értékét alapul véve – 10 ezer forinttal kevesebb pénzből kell megélniük, mint amennyi a törvény szerint járna nekik. A munkavállalók esetében a bérek vásárlóértékének csökkenését tovább erősíti a szándékos alultervezés.
origo.hu
Soha nem látott hadgyakorlat kezdődött a Bakonyban
