Kiszámolták, hány embert emelt ki a szegénységből az Orbán-kormány

A baloldal folyamatosan támadja a kormányt a szegények helyzete miatt. A számok azonban ellentmondanak a baloldal állításainak.

A baloldali politikusok úgy vádolják a kormányt, hogy közben elfelejtenek a felmérései adatokba belepillantani. A képen Vadai Ágnes, a DK alelnöke. Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI Fotószerkesztõség

Legutóbb Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke vádolta meg a miniszterelnököt és a kormányt, hogy nem állnak ki a szegények mellett – írja a Tényellenőr. A portál kicsit utánaszámolt a dolgoknak, hiszen ahogy írták is: 

A baloldal közbeszédében gyakran azzal kritizálják a kormányt, hogy nincs tekintettel a szegényebb társadalmi rétegekre.

Azonban az adatok pont az ellenkezőjét mutatják a baloldali politikusok állításainak. A kormány gazdaságpolitikája a foglalkoztatottságra épül, nagy mértékben sikerült visszaszorítaniuk a munkanélküliséget, egyre nő a foglalkoztatottaknak az aránya, és a szegénység szemmel láthatóan szorul vissza.

Az elmúlt 15 évben a minimálbér több mint a háromszorosára emelkedett, a garantált bérminimum szintén, ugyanígy javultak a minibálbérnek az átlagkeresethez viszonyított mutatói is.

Rekordokat ért el a foglalkoztatottság, az emberek túlnyomó része a munkájából él meg, és nem a segélyeken tengődik. 2010 és 2025 márciusa között a 15-74 éves korosztályban 3,87 millióról közel egymillióval többen dolgoznak, a foglalkoztatottak száma elérte a 4,7 millió főt. Ez a foglalkoztatottak 27 százalékos bővülését mutatja.  

A 2010-es 50 százalékról 2024-re 65 százalékra nőtt a foglalkoztatottak aránya ebben a korosztályban. Így az uniós átlagot több mint három százalékkal előztük le, ami jelenleg 61,8 százalékon áll.

15-74 év közöttiek foglalkoztatási rátája országonként az Európai Unióban Forrás: Eurostat

A 15 és 64 év közötti népesség tekintetében megállapíthatjuk, hogy amíg 2010-ben a korosztály 57 százaléka dolgozott, addig 2024-ben ez az arány már 75 százalékos volt. 

Ilyen magas foglalkoztatási rátát Magyarországon a rendszerváltás óta egyik kormány sem tudott megvalósítani. 

 A foglalkoztatás aránya 31,4 százalékkal nőtt 2010 és 2023 között, mindezek mellett az EU átlaga 12,5 százalék volt. Az unión belül 26 országból 25-öt előzünk, a régióban pedig az elsők vagyunk – utalt a Tényellenőr a Századvég a márciusi elemzésére.

Az a tény, hogy a foglalkoztatottság ilyen mértékben javult, egyértelműen mutatja, hogy a szegénység is visszaszorult. 

A bérek dinamikus növekedése szintén az életszínvonal emelkedéséhez vezet, különös tekintettel a megemelt minimálbérekre és a garantált bérminimumra. A minimálbér 73 500 forintról 290 800 forintra, a garantált bérminimum 89 500 forintról 348 800 forintra nőtt. 2010-ben a minimálbér az akkori átlagkereset 36,3 százalékát tette ki,  2025-ben pedig az átlagkereset 45 százalékával lett egyenlő.

Forrás: KSH, 2025

Az Eurostat felmérései szerint 2024-ben a szegénységnek kitett személyek aránya az unióban 21 százalék volt, Magyarországon pedig  20,2 százalék. Ebben a tekintetben is az uniós átlagnál jobban teljesített Magyarország.

Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek aránya az EU-s tagállamokban

Amíg Magyarországon a súlyos szegénységnek kitett személyek 2015-ben a társadalom 24,1 százalékát érintette, addig ez a szám 2024-re 9,3 százalékra mérséklődött, ez azt jelenti, hogy több mint egymillió ember lépett ki a szegénységből az Orbán-kormánynak köszönhetően.

A fentiekben bemutatott számokból egyértelműen kiderül, a baloldal részéről érkező vádaskodásoknak nincs megalapozottsága. Jelentős mértékben növekedett az állást vállalók száma, a bérek szintén emelkedtek, ahogy a bérminimumok is. A szegénységben élőkre vonatkozó adatok szintén a pozitív irányba mozdultak el. Néhány területen Magyarországnak az EU-s átlagot is sikerült túlszárnyalnia.  

Borítókép: Illusztráció (MTI/Koszticsák Szilárd)