Jean-Pierre Raffarin az orosz fővárosban tett hét elejei látogatásán jelezte újságírók előtt, hogy szükségesnek ítéli a jövő európai közösségének működési elveit és intézményi mechanizmusát meghatározó alapdokumentum referendummal való törvénybe emelését – írta a Le Figaro konzervatív francia lap.
Raffarin szólt arról is, hogy a kedvezőtlen gazdasági mutatókért a közvélemény hajlamos az uniót megtenni bűnbaknak. Szerinte viszont épp ezért nem engedhető meg, hogy a nemzetgyűlésben képviselt erők maguk között állapodjanak meg az alkotmánytervezet jóváhagyásáról. Ez a megoldás mindenképpen egyszerűbb lenne – mutatott rá –, de ellenérzéseknek adna tápot a francia közvéleményben, s növelné az EU-intézmények iránti bizalmatlanságot.
A cseh parlament képviselőházának minapi rendkívüli ülésén – amelynek napirendjén az Európai Unió alkotmánytervezetének megvitatása szerepelt – mindeközben nem közeledett egymáshoz a koalíció és az ellenzék álláspontja. A koalíció és az ellenzék is egyetért viszont abban, hogy az uniós alkotmányról erre a célra kiírt speciális népszavazás döntsön. Abban is egyetértettek, akkor kerülne sor a referendumra, ha a nizzai szerződéshez képest alapvető változások történnének az alkotmányos szerződésben.
Vladimir Spidla kormányfő visszautasította az uniós alkotmánnyal kapcsolatos „mítoszokat”. Szerinte szó sincs európai elnöki tisztség létesítéséről, sem arról, hogy az alkotmányos szerződés jóváhagyása csökkentené Csehország súlyát a kontinentális szervezetben.
Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök, az Európai Unió kormányfői tanácsának soros elnöke megígérte II. János Pál pápának, hogy kérni fogja partnereitől az Európa keresztény gyökereire való utalást a kibővülő unió leendő alkotmányában, de figyelmeztette a betegeskedő egyházfőt, hogy többség hiányában veszett ügyről van szó.

„Lepkefing” – Gulyás Gergely reagált Magyar Péter hangfelvételére