Növekedhet a befektetési alapok mérete

Vélhetően az európai uniós csatlakozást követően jelentősen növekszik a befektetési alapokban kezelt vagyon – mondta Temmel András, a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) főtitkára azon a sajtótájékoztatón, ahol bemutatták a PricewaterhouseCoopers és a Bamosz közös tanulmányát. Temmel András ismertette: míg jelenleg Magyarországon 4,5 milliárd eurónyi összeget kezelnek az alapkezelők, addig például Portugáliában húsz-harmincmilliárd, Ausztriában pedig kilencvenmilliárd euróra rúg a befektetési alapokban elhelyezett összeg. A tapasztalatok szerint amennyiben a jegybanki alapkamat hat százalék alá esik, ugrásszerű növekedés következik be a befektetési alapoknál. Különösen akkor, ha – az európai uniós országokban általános módon – a befektetési alapokhoz adókedvezmények társulnak.
A Befektetési Alapkezelők Országos Szövetsége képviselői szeretnék elérni, hogy az alapokat is hasonló adókedvezmények segítsék, mint az életbiztosításokat – mondta Holtzer Péter, a Bamosz elnökségi tagja. A befektetési alapokban kezelt összegek csak abban különböznek a választható portfóliós, úgynevezett unit-link életbiztosításoktól, hogy az utóbbiakra – amennyiben legalább tíz évig nem veszi ki pénzét az ügyfél – adókedvezmény vehető igénybe. A Bamosz hasonló adókedvezményt szeretne elérni – mondta Holtzer. Bár a magyar jogi szabályozás már most megfelel az uniós elvárásoknak, de az alapkezelők termékei, maguk a befektetési alapok még nem. Már a csatlakozás pillanatában megjelenhetnek a külföldi alapkezelők befektetési alapjai, de a magyar alapokat csak akkor forgalmazhatják külföldön, ha átalakítják őket, vagy új termékeket dolgoznak ki az alapok kezelői – mondta Holtzer Péter. Bár nem várható a külföldi alapok dömpingszerű megjelenése, de az alapkezelőkre ebben a tekintetben még számos tennivaló vár – írta az MTI–Eco.
A csatlakozás hatással lesz a díjstruktúrára is. Jelenleg a magyarországi alapkezelők minimális forgalmi jutalékot számolnak fel – aminek egyebek mellett az is a következménye, hogy nincs miből fizetniük az értékesítőket, így gyakorlatilag nem folytatnak aktív üzletszerzést –, a forgalmijutalék-szint a csatlakozást követően várhatóan nőni fog. Az alapkezelés és a letétkezelés díja azonban csökkenhet, ma egy kötvényalap vagy pénzpiaci alap kezelési díja 1–1,5 százalék is lehet, ugyanezért az EU-ban csak 0,5 százalékot számolnak fel.
A tanulmány egyik következtetése, hogy a befektetési alapok zárt architektúrája – vagyis hogy az alapkezelők, illetve a bankok csak saját alapjaikat értékesítik, a konkurensekét nem – várhatóan még hosszú ideig fennmarad.