Az ember vágyai kielégíthetetlenek. De hogyan is jutunk el a realizmus felfogásának kvázi elődeitől a kortárs gondolkodókig, a különféle politikai látásmódokig majd a geopolitikáig, sőt a woke ideológiáig, ami egy hosszú gondolatmenet. A Visszafoglalás című podcast műsorunkban Megadja Gábor és Molnár Attila Károly eszmetörténész, professzor, egyetemi tanár ezeket vette sorra. Most sem maradt ki adásunkból némi trollkodás és velős megjegyzés a két jogtörténész beszélgetéséből.
Ha két ember beszélget napjainkban és az egyik azt mondja, hogy ő bizony realista, talán meg is értjük.
Ellenben azt, hogy maga a szó honnan is ered, miként is alakult ki a fogalom, milyen változásokon ment át, ehhez már sokkal mélyebb dolgokon kell átrágni magunkat. De van két remek eszmetörténészünk, akik ezt megmagyarázzák nekünk. A múlt héten az utópia volt a fő téma, most viszont az érem másik oldalát vették górcső alá, a realizmust. Ebből indul ki a politika természete is, ami egy alapvetően konfliktusos viszony, mert magát a politikát mindenki megpróbálja a saját érdekében ezt felhasználni.
Vissza is a kezdetekhez, mert érdemes megérteni a realizmus lényegét. A görögöktől indult el a két eszmetörténész, ez is nagyon izgalmas visszatekintés. De vessük be azt is, hogy a későbbiekben az úgynevezett előfutár nem volt más – ha nevezhetjük így –, mint Szent Ágoston, bár eszmetörténészeink szerint ő nem volt realista, másként fogalmazta meg eszméit.
Mintegy négy kötetben fogalmazta meg, hogy van a Isten városa és az ember városa, műsorunk vendégei szerint téves elképzelés, ha ezt így értelmezik napjainkban. Hozzátetté, arra utalt Szent Ágoston, hogy az uralmi vágy másra vezethető vissza. Majd jöttek az új gondolkodók, elméletek, amelyekről részletes információt kaphatnak adásunkból. Innen kezdtük, majd eljutottunk napjainkig. Izgalmas, felvilágosító és részletező adás. Tartsanak velünk most is.
