Nyomasztó hátralék

Az elmúlt évek során jelentős ügyhátralék – mintegy 1100 beadvány – halmozódott fel az Alkotmánybíróságnál (Ab). A taláros testület sokszor évekig tárgyal egy-egy indítványról. A rekordot eddig a postai kézbesítés rendjéről szóló beadvány kapcsán meghozott döntés tartja, amelyet nem kevesebb, mint tizenegy évig érlelt az Ab.

Hozzávetőlegesen 1100 folyamatban lévő ügy fekszik az Alkotmánybíróság asztalán. Egyes beadványok elbírálására éveket kell várniuk az indítványozóknak. A postai kézbesítés rendjével öszszefüggő beadványról a napokban például tizenegy év után döntött a testület. Arról, hogy a különböző indítványok milyen sorrendben kerülnek a taláros testület asztalára, az Ab mindenkori elnöke, illetve főtitkára dönt. Így fontos ügyekben sürgősségi eljárással hónapokon belül is határozhatnak, de például Sólyom László elnöksége alatt pár hét is elegendő volt egyes döntések kihirdetésére.
Az utóbbi hónapokban tovább nőt az ügyhátralék, főleg a testület elé kerülő „nagy ügyek” száma miatt. Ezekben az esetekben szinte minden indítványozó külön sürgősségi eljárást kért. Az egyik legtöbb embert érintő indítvány a családtámogatásról szóló törvény több passzusát támadó beadvány.
*
Radovics Csilla, az állammal szemben többször is pert nyerő somogyi kismamák jogi képviselője és Jászberényi József ügyvéd azt várják az Ab döntésétől, hogy a megsemmisített jogszabályok után a parlament meghozza a szükséges törvényeket, amelyek alapján rendezik majd a kismamák követelését, így akár ötéves visszamenőleges időtartamra, kamatokkal együtt megkaphatják a juttatást.
Fajsúlyos esetnek számít a kórháztörvényt támadó több beadvány is. Ehhez kapcsolódik Mádl Ferenc indítványa. Az államfő visszaküldte a törvényt a parlamentnek, amely egy nap alatt – rendkívüli ülésen – elfogadta a jogszabályt. A köztársasági elnök ezután aláírta a kórháztörvényt, majd alkotmányértelmezést kért a jogszabály viharos parlamenti elfogadásának körülményei miatt. Három kérdésre vár választ: egyrészt arra, hogy az Országgyűlés mikor, milyen feltételek mellett tesz eleget egy törvény újratárgyalására vonatkozó kötelezettségének. Másrészt, hogy köteles-e a köztársasági elnök a parlamentnek visszaküldött jogszabályt az ismételt elfogadás után minden esetben aláírni. A harmadik kérdés: miként kell biztosítani az államfő azon jogát, hogy felszólalhat a Ház ülésein?
Az oktatási törvény sem kerülte el a taláros testületet. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke szerint a törvény tanári titoktartásra vonatkozó passzusa alkotmányellenes, ezért annak megsemmisítését kéri. Ezalatt a kettős állampolgárság ügyében a népszavazási kezdeményezés ellen benyújtott óvás soron kívüli, sürgős tárgyalását kéri az Alkotmánybíróságtól a Magyarok Világszövetsége és több tucat civil szervezet.
Tovább várat magára a köztisztviselők vagyonnyilatkozatát és a Mécs-bizottság működését támadó indítványok elbírálása is. Kiemelkedő eset még a rendőrségi törvény ügyében születő határozat kihirdetése. Ezen az ügyön több mint hét éve dolgozik az Ab.
***
Alkotmányellenes postai kézbesítés.
Alaptörvény-ellenes helyzetet idézett elő az, hogy eddig a hivatalos iratok postai kézbesítettségét kellett vélelmezni a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át – áll az Alkotmánybíróság hétfői határozatában. A testület döntése értelmében a parlamentnek 2004. június 30-ig szabályt kell alkotnia a postai úton érkező hivatalos iratban közölt hátrányos jogkövetkezmények kezelésével kapcsolatban.