Immár a napnál is világosabb, mi a szocialisták takargatnivalója Paks ügyében – jelentette ki a parlament tegnapi plenáris ülésén, az azonnali kérdések órájában Koltai Tamás (Fidesz). Kifejtette: Gyurcsány Ferenc PR-cége csaknem százmillió forintos megbízást kapott 1997-ben az állami kézben lévő erőműtől, miközben fontos biztonsági beruházások maradtak el. A mai napig nem lehet megállapítani, hogy a sportminiszter tulajdonában lévő vállalkozás hogyan teljesítette a megbízást. A szocialista kormányok alatt a biznisz az első, a biztonság pedig a második? – kérdezte Koltai. Hozzátette: várja, hogy Keller László „közpénz- és feljelentésügyi” államtitkár megteszi-e a szükséges lépéseket az ügyben.
Pál Tibor belügyminisztériumi államtitkár a kérdésre érdemben nem válaszolt, hanem arról beszélt, hogy Paks környékén minden gyermek és felnőtt számára biztosítani fogják az egyéni védőfelszerelést több mint hárommilliárd forintból.
Szijjártó Péter (Fidesz) interpellációjában arról érdeklődött a kancelláriaminiszternél, hogy még az állam tulajdonában van-e a Gyurcsány Ferenc egyik cége által lízingszerződéssel megvásárolt balatonőszödi villa, amely a kormányüdülő területén található.
Azt is megkérdezte Szijjártó Péter, hogy indít-e pert a Miniszterelnöki Hivatal az ingatlan visszaszerzéséért. Szerinte ugyanis az adófizetőket megkárosító módon szerezte meg Gyurcsány a vízparti üdülőrészt. Elmondta: „az eredeti tőkefelhalmozás idején”, 1993-ban kötötték meg azt a szerződést, amelynek lényege, hogy gyakorlatilag közpénzek segítségével változtatta magánvagyonná az állami tulajdont.
Kiss Péter a korábbiakhoz hasonlóan úgy válaszolt: a szerződés nem sérti a hatályos törvényeket, ezért a kancellária nem pereli vissza a balatonőszödi ingatlant. A miniszter megjegyezte: a tranzakció az MDF vezette kormány idején történt, és a következő kabinetek sem kifogásolták az ügyletet. A fideszes képviselő nem fogadta el a választ, és kijelentette: „úgy látszik, még mindig van lejjebb a kormány erkölcsi szintjében, innen csak a távozás az egyetlen út”.
A hosszú idő óta a plenáris ülésen először tegnap felbukkanó pénzügyminiszter is több kérdést kapott. Balsai István (MDF) arra volt kíváncsi, milyen alkotmányos felhatalmazás alapján írt alá László Csaba egy olyan szakvéleményt, amely alapján az egyik budapesti kerület polgármestere jogszerűen fektette az önkormányzat pénzét a K&H alapjába. Ilyen szakvéleményt csak az Állami Számvevőszék vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete adhat ki. A kormány tagjainak ez jogállamban kifejezetten tilos. László válaszában elmondta: az állásfoglalás nem jogszabály, nem kötelező érvényű az önkormányzatra.
Font Sándor (MDF) azt kérdezte: igaz-e, hogy a kormány eldöntötte, el fogja adni a Szerencsejáték Rt.-t. A társaság idei bevétele csaknem eléri a VPOP teljes évi bevételét – hangsúlyozta. – Ki szólt – haver, ismerős –, hogy meg szeretné venni a céget? Talán Medgyessy Péter bankárkörét láthatjuk majd a befektetők között? – kérdezte a képviselő. László Csaba elmondta: egyelőre csak a Szerencsejáték Rt. egy része privatizációjának a lehetősége merült fel, és semmilyen döntés nincs az ügyben.
Lengyel Zoltán (Fidesz) arról beszélt, a mezőgazdasági tárca 280 millió forintot költött el az agrártermelők uniós tájékoztatására, miközben a mai napig nem tudni, milyen támogatási rendszer lép életbe az EU-ba lépésünk után. Kifejtette: ebből az összegből részesült például Gyurcsány Ferenc cége, a Perfect Rt., valamint több, szocialista politikusokhoz – például Németh Imre miniszterhez és Szanyi Tibor államtitkárhoz – köthető szervezet is.
Németh Imre agrárminiszter szerint a gazdák felkészítésére közbeszerzési eljárást írtak ki, amelyet egy szakmai bizottság bírált el. A bírálatba az ő személye nem folyt bele – állította.
– Magyarország csak akkor lehet az uniós csatlakozás nyertese, ha a magyar mezőgazdaság is nyertes lesz – mondta napirend előtt Glattfelder Béla (Fidesz). Emlékeztetett: a koppenhágai megállapodás alapján a magyar gazdák a csatlakozást követő első évben csak 25 százaléknyi támogatást kapnak a régi tagállamok gazdáihoz képest, amit a nemzeti költségvetésből harminc százalékkal kiegészíthetünk. Mint mondta, Medgyessy Péter megígérte, hogy a szóban forgó harminc százalék szerepel a jövő évi költségvetésben, sőt, a parlament külön határozatot is alkotott erről. Glattfelder jelezte: ennek ellenére az ígéret nem teljesül, a gazdák a közvetlen kifizetéskiegészítés csupán elenyésző részét kapják meg. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter arra szólította fel Glattfeldert, hogy ne riogassa a gazdálkodókat. Úgy vélte: tudomásul kell venni, hogy fáziseltolódás következik be a támogatásokban, ám – biztatott – a kormány ezt a helyzetet is kezelni fogja. Közölte: januártól olyan forgóeszköz- hitellehetőséget biztosítanak a gazdáknak, amely lehetővé teszi a tavaszi munkák finanszírozását.
Lapzárta után kezdte meg az Országgyűlés annak a határozati javaslatnak a tárgyalását, amely szerint 2004. december 31-ig hosszabbítanák meg az Irakban szolgálatot teljesítő magyar kontingens mandátumát.
origo.hu
Menczer Tamás: Elfogtam egy levelet!
