Páncélszekrénybe zárt soproni postabélyegek

A felsőoktatás reformjának megvitatására is sor került 1956 októberében az ország egyetemein és főiskoláin. Sőt Szegeden a DISZ helyett új érdekvédelmi szervezet létrehozását határozták el: 1956. október 16-án megalakult a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége, a MEFESZ. Az új elnevezést az ország többi egyeteme és főiskolája is elfogadta.
Sopron egyetemi ifjúsága helyi kívánságokkal is kiegészítette a reformokat. Elsőként 1956. október 21-én az egyetemi kollégium diákjai másnapra nagygyűlést hívtak össze az egyetemi karok közös részvételével. A nagygyűlésen az egyes karok oktatói is jelen voltak. Határozatilag kimondták a MEFESZ helyi szervezetének a megalakulását. Követelték továbbá az 1934 és 1950 között végrehajtott átszervezések utáni Sopronban maradt karok, a Bányamérnöki Kar, a Földmérő Mérnöki Kar és az Erdőmérnöki Főiskola önálló egyetemmé szervezését, valamint a szabad választásokat és a független, semleges Magyarországot. Mindezek után, október 27-én a MEFESZ, a hallgatók és a város dolgozói által delegált küldöttek ideiglenesen nemzeti tanácsot választottak.
Még az október 22-én megtartott diákparlament ülése alkalmával a MEFESZ képviselői felvetették az érvényben lévő magyar forgalmi bélyegeknek bányász- és erdészjelvénnyel, valamint az 1956-os évszámmal való felülnyomását, hogy e rendkívüli eseményekről ily módon is megemlékezzenek. Ennek nyomdai kivitelezése hosszú időt igényelt volna, ezért többféle elgondolás után a „Hazádnak rendületlenül…! Sopron, 1956. okt. 22.” szövegű felülnyomásban állapodtak meg. Vörösmarty Szózatának idézetét Gyulai Zoltán egyetemi tanár ajánlotta a felvetődő javaslatok helyett, amelynek kivitelezése sem igényelt hosszú nyomdai munkát.
Az egyetemisták kívánságára a Soproni Postaigazgatóság megrendelte Sopron 1. Sz. Postahivatal bélyegkészlete egy részének a fent elfogadott szöveggel való felülnyomását.
1956. október 29-én került sor a bélyegek felülnyomására a Győr-Sopron Megyei Nyomdavállalat üzemében a posta képviselői, nyomdászok és bélyeggyűjtők jelenlétében. Noha a bélyegek kibocsátására és a már megjelent, forgalomban lévő bélyegek megváltoztatására csak a Magyar Posta illetékes szervei jogosultak, erre a kiegészítésre az akkori forró hazafias hangulat teremtett lehetőséget.
A felülnyomást kétféle szövegelrendezéssel valósították meg. A kisebb Épületek I. (1951-es kiadás) és Épületek II. (1953-as kiadás) forgalmi sorozat bélyegein négy, a nagyobb formátumú, fekvő téglalap alakú Munka-sor felülnyomásra kerülő névértékein három sorba rendezték el a szöveget. A 21 címletből álló sorozat egyes névértékei fekete vagy piros, illetve két névértéke fekete és piros felülnyomást is kapott. (Léteznek magánkezdeményezésre az eredeti nyomólemezzel felülnyomott példányok is az inflációs – úgynevezett milliós – bélyegek két címletéből, valamint tévnyomatok is.)
A felülnyomás munkálatait este hat óra után fejezték be. A kliséket megrongálták, lehetetlenné téve ezzel további, sorozaton kívüli, más kiadások bélyegeinek felülnyomását vagy az esetleges hamisítást. A felülnyomott bélyegmennyiséget ideiglenesen a Soproni Postaigazgatóság páncélszekrényében helyezték el az 1956. november 5-re tervezett árusításukig. Mindeközben a létező komplett 500 sorozat eredetiségének igazolására négynyelvű szavatossági bizonyítványt készítettek november 2-i keltezéssel, amelyet „MEFESZ Sopron” garanciabélyegzővel hitelesítettek.
Noha a bélyegek eladásának megkezdéséről hivatalosan nem intézkedtek, tervezett november 5-i forgalomba hozataluk a november 4-én meginduló szovjet támadás miatt elmaradt. Ennek ellenére mégis többen jutottak bélyeghez. Legalitásuk elismertetésére egy-egy teljes felülnyomott sorozattal ellátott ajánlott levelet küldtek a Magyar Posta Bélyegmúzeumának és Kossa közlekedési és postaügyi miniszternek 1956. november 3-i keltezéssel. A bélyegmúzeum gyűjteményében a fent hivatkozott levél megtalálható.
A megírt és postára adott küldemények, a korán magánkézbe jutó bélyegek nagy része külföldre került. A szenzációt keltő bélyegekről és küldeményekről elsőként az osztrák lapok (például a Wiener Zeitung) írtak illusztrációval bővített cikkeket. A soproni bélyegekkel bérmentesített levelek ritkák, ezért még ma is keresettek a filatelisták körében.
A posta-vezérigazgatóság a soproni bélyegek ügyét kivizsgálta, és 1957-ben elrendelte a fellelhető készlet beszolgáltatását, amelyet a későbbiekben a Magyar Filatéliai Vállalat értékesített a gyűjtők részére. Ezzel közvetve elismerték magyar bélyegnek. Mindezek ellenére az illetéktelen kiadású bélyegek forgalomból való kivonásáról 1957. január 27-én rendelkezett a posta vezérigazgatósága.
Ma a soproni bélyegeket a helyi kiadások tárgykörébe sorolja a magyar bélyegkiadás.

Flasch Dezső