A pünkösd az egyik legfontosabb ünnep a keresztények számára. Ilyenkor a Szentlélek eljövetelét és az egyház születését ünneplik. A pünkösdi ünnepkör középpontjában az a Bibliában leírt jelenet áll, amikor a Jézus halála után összegyűlt tanítványokra lángnyelvek képében leszáll a Szentlélek. Az apostolok ekkor különféle nyelveken kezdtek el prédikálni a jeruzsálemi népnek. Szent Péter is kiállt a nép elé és beszédének hatására háromezren tértek meg egyetlen nap alatt.
A pünkösd szavunk a görög „pentekoszté”, azaz „ötvenedik” szóból ered, ugyanis ekkor ötven nappal vagyunk nagyszombat után. Pünkösdvasárnap pont tíz nappal van Jézus mennybemenetele után.
Tehát a pünkösd egy mozgó ünnep.
Az egyház 305-ben rendelte el hivatalosan a Szentlélek eljövetelének megünneplését pünkösd napján. De korábban már a zsidó népnél is ünnepelték, ez az időszak ugyanis ebben az esetben a pészah utáni hetedik hét, amely eredetileg egy aratási hálaadó ünnep volt, majd Jézus korára már arra emlékeztek ilyenkor, hogy Mózes megkapta Istentől a tízparancsolatot – amely pont ötven nappal az Egyiptomból való kivonulás után volt –, ez a „Sávuót” azaz „hetek”, a héthetes időszak vége, a Tóra-adás ünnepe, amely egybeesik a pünkösddel.
Az Újszövetség szerint Sávuót ünnepére Jeruzsálem megtelt zarándokokkal és nekik prédikáltak az apostolok.
Pünkösd az egyház születésének ünnepe is, mivel ez a Szentlélek eljövetele, amely kiáradt az apostolokra, a csoda hatására pedig háromezren tértek és keresztelkedtek meg egyetlen nap alatt. Ezek után a kis csoportból létrejön az első nagy keresztény közösség.
Pünkösdhétfőn 2018 óta a katolikus egyház – Ferenc pápa rendelete alapján – a Boldogságos Szűz Máriát, az Egyház Anyját ünnepli, és ezután megkezdődik a II: évközi idő, amely egészen advent első vasárnapjáig tart.
A pünkösd 2025-ben június 8-án, vasárnap van. A következő években pedig ezeken a napokon:
- 2026-ban május 24-én.
- 2027-ben május 16-án.
- 2028-ban június 4-én.
- 2029-ben május 20-án
- 2030-ban pedig június 9-én.
Pünkösd jelképei
A pünkösd a Szentlélek eljövetelének az ünnepe, amelyet hagyományosan galamb képében ábrázolja a keresztény ikonográfia.
Így a galamb vált a a pünkösd legfontosabb jelképévé.
Az olajfaágat tartó galamb, mint a Szentlélek szimbóluma, már a legkorábbi ismert ókeresztény ábrázolásokon is feltűnik a római katakombákban. Ez az ábrázolás már Jézus megkeresztelkedésénél is feltűnik, mivel az evangéliumok szerint „Isten lelke” ekkor is galamb formában szállt alá az égből.
De a pünkösd jelképei közé tartozik a lángnyelv, a tűz és a szélzúgás is. Ezek mind megjelennek a bibliai történetben, amikor a Szentlélek kiáradt az apostolokra. Erre emlékezve a középkorban pünkösdkor a lángnyelvekre utaló szalmacsóvákat dobáltak le a templomok tetejéről. Gyakran kürtöket, harsonákat szólaltattak meg, amely pedig a szélzúgásra emlékeztetett. A tűz általános értelemben a szenvedély, az életerő, a megtisztulás, illetve a bűnhődés szimbóluma. A mozgó láng az élet jelképe, de lehet a lélek vagy az istenség megnyilvánulása is.
A pünkösd liturgikus színe a piros. Pünkösdkor a misét celebráló pap piros miseruhát és stólát ölt. Ez azért van, mivel a katolikus hagyományban a piros a Szentlélek színe, amely az eljövetelekor lángnyelvek képében jelent meg. De a piros utalhat a vértanúságra is, ezért nagypénteken, virágvasárnap és a vértanú szentek ünnepén is megjelenik.
Milyen események és szokások tartoznak az ünnephez?
A pünkösdhöz számos népszokás és hagyomány tartozik. Az egyik ilyen szokás a májusfaállítás. A májusfát jellemzően udvarlási szándékból állította a legény egy lánynak. De előfordult, hogy egy-egy település is állított magának egyet. A 18. században még a templomokban is állítottak májusfát, ami a tanítók és a diákok feladata.
A májusfabontás szoros összefüggésben állt a pünkösdi királyválasztással. A királyt versenyjátékokkal, ügyességi feladatokkal választották a fiatalok maguk közül. A pünkösdi király jutalma az volt, hogy egy évig ő lehetett a legények vezetője, bírája, és minden lakodalomba és összejövetelre hivatalos volt.
Szintén fontos hagyomány a pünkösdi királyné-járás, amelyben nagy szerepet kap a pünkösdirózsa. A népszokás a kislányok termékenységvarázslással összekötött pünkösdi köszöntője volt. A leányok kiválasztották egyiküket maguk közül, akinek fejét általában rózsakoszorú díszítette, kezében rózsaszirmokkal teli kosarat vitt. A pünkösdi királynét négy másik kislány kísérte házról házra, ahol énekeltek, miközben a négy kísérő körbejárta a kendővel vagy fátyollal letakart pünkösdi királynét, majd termékenységvarázsló mondókát mondva felemelték őt.
A csíksomlyói pünkösdi búcsú
A legnagyobb figyelmet kapó esemény a magyarok számára az a csíksomlyói pünkösdi búcsú, amely a pünkösdöt megelőző szombaton van. Az eseményre a világ minden részéről több százezer magyar érkezik és zarándokol Erdélybe.
Az esemény nemcsak vallási ünnep, hanem a nemzeti összetartozást erősítő zarándoklat is.
Az események sokak számára már jóval a pünkösdi hétvége előtt elkezdődik, hiszen van, aki egészen messziről kezdi meg a zarándoklatot. Magyarországról több vonat is indul, amelyeknek utasai a zarándokok. Már a 12. alkalommal indult útnak idén a csíksomlyói pünkösdi búcsúra a Boldogasszony zarándokvonat csütörtökön kora reggel a budapesti Keleti pályaudvarról. Péntek hajnalban pedig a Székely gyors és a Csíksomlyó expressz is útnak indult. A Szombathelyről induló Csíksomlyó expresszt a budapesti Keleti pályaudvaron összekapcsolták a Székely gyorssal, és egy szerelvényként indultak Erdély felé. A mintegy fél kilométer hosszú különvonat csaknem másfél ezer zarándokot visz a csíksomlyói búcsúra és az ünnepi programokra.
Csütörtökön már a helyszínen is megkezdődtek az események, ugyanis Csíksomlyón emléktáblát avattak a tragikus hirtelenséggel elhunyt Potápi Árpád János tiszteletére.
Potápi Árpád János két helyen volt otthon: Bonyhádon és Csíkban
– fogalmazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az emléktábla-avatásán. A kereszténydemokrata politikus kiemelte: Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt, melyekre nagyon büszke volt.
Ferenc pápa halála is nyomot hagyott, ugyanis róla neveznék el a csíksomlyói Hármashalom-oltárhoz vezető utat. Korodi Attila, a város polgármestere a szentatya halála után közölte: a városvezetés kezdeményezi, hogy a pápai útként ismert utat, amelyen az egyházfő látogatása alkalmával végighaladt a Hármashalom-oltárhoz, nevezzék át Ferenc pápa útjának.
A csíksomlyói pünkösdi búcsúra hagyományosan pénteken vagy korábban érkeznek a hívek. Ekkor kezdődik a lelki ráhangolódás a következő napra. A hívek este részt vesznek a csíksomlyói kegytemplomban tartott szentmisén, virrasztáson.
Szombaton már hajnalban elkezdenek gyülekezni a hívek a kegytemplom körül, innen indulnak a Kis- és Nagy-Somlyó-hegy közötti nyeregbe a Hármashalom-oltárhoz. Az út nem hosszú, de meredek úton kell feljutni.
Mikor a hívek megérkeznek a Hármashalom-oltárhoz, elkezdődik a szabadtéri szentmise.
Délután a hívek visszatérnek a kiindulási helyre, ahol este pünkösdi szentmisét és virrasztást tartanak a kegytemplomban.
Vasárnap reggel 10 óra 30 perckor kezdődik az ünnepi szentmise a kegytemplomban. Majd este újabb szentmisével zárul a nap. Vasárnap délután vagy este a hívek egy része már elindul haza, de akik maradnak, azoknak még hétfőn és kedden is tartanak szentmisét.
Csíksomlyón az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe a pünkösd előtti szombaton Csíksomlyón gyülekezett, Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte János Zsigmond seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után újfent Csíksomlyón adtak hálát, egyben fogadalmat tettek, hogy pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak oda.
