A pünkösd a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe

Pünkösdkor a Szentlélek eljövetelét és az egyház születését ünneplik, ezért az egyik legfontosabb keresztény ünnep. A pünkösdi ünnephez rengeteg szimbólum és népszokás kapcsolódik, mint a zarándokvonat a csíksomlyói pünkösdi búcsúra.

Forrás: Pixabay

De a pünkösd jelképei közé tartozik a lángnyelv, a tűz és a szélzúgás is. Ezek mind megjelennek a bibliai történetben, amikor a Szentlélek kiáradt az apostolokra. Erre emlékezve a középkorban pünkösdkor a lángnyelvekre utaló szalmacsóvákat dobáltak le a templomok tetejéről. Gyakran kürtöket, harsonákat szólaltattak meg, amely pedig a szélzúgásra emlékeztetett. A tűz általános értelemben a szenvedély, az életerő, a megtisztulás, illetve a bűnhődés szimbóluma. A mozgó láng az élet jelképe, de lehet a lélek vagy az istenség megnyilvánulása is.

A pünkösd liturgikus színe a piros. Pünkösdkor a misét celebráló pap piros miseruhát és stólát ölt. Ez azért van, mivel a katolikus hagyományban a piros a Szentlélek színe, amely az eljövetelekor lángnyelvek képében jelent meg. De a piros utalhat a vértanúságra is, ezért nagypénteken, virágvasárnap és a vértanú szentek ünnepén is megjelenik.

Milyen események és szokások tartoznak az ünnephez?

A pünkösdhöz számos népszokás és hagyomány tartozik. Az egyik ilyen szokás a májusfaállítás. A májusfát jellemzően udvarlási szándékból állította a legény egy lánynak. De előfordult, hogy egy-egy település is állított magának egyet. A 18. században még a templomokban is állítottak májusfát, ami a tanítók és a diákok feladata.

A májusfabontás szoros összefüggésben állt a pünkösdi királyválasztással. A királyt versenyjátékokkal, ügyességi feladatokkal választották a fiatalok maguk közül. A pünkösdi király jutalma az volt, hogy egy évig ő lehetett a legények vezetője, bírája, és minden lakodalomba és összejövetelre hivatalos volt.

Szintén fontos hagyomány a pünkösdi királyné-járás, amelyben nagy szerepet kap a pünkösdirózsa. A népszokás a kislányok termékenységvarázslással összekötött pünkösdi köszöntője volt. A leányok kiválasztották egyiküket maguk közül, akinek fejét általában rózsakoszorú díszítette, kezében rózsaszirmokkal teli kosarat vitt. A pünkösdi királynét négy másik kislány kísérte házról házra, ahol énekeltek, miközben a négy kísérő körbejárta a kendővel vagy fátyollal letakart pünkösdi királynét, majd termékenységvarázsló mondókát mondva felemelték őt.

A csíksomlyói pünkösdi búcsú

A legnagyobb figyelmet kapó esemény a magyarok számára az a csíksomlyói pünkösdi búcsú, amely a pünkösdöt megelőző szombaton van. Az eseményre a világ minden részéről több százezer magyar érkezik és zarándokol Erdélybe.  

Az esemény nemcsak vallási ünnep, hanem a nemzeti összetartozást erősítő zarándoklat is.

Az események sokak számára már jóval a pünkösdi hétvége előtt elkezdődik, hiszen van, aki egészen messziről kezdi meg a zarándoklatot. Magyarországról több vonat is indul, amelyeknek utasai a zarándokok. Már a 12. alkalommal indult útnak idén a csíksomlyói pünkösdi búcsúra a Boldogasszony zarándokvonat csütörtökön kora reggel a budapesti Keleti pályaudvarról. Péntek hajnalban pedig a Székely gyors és a Csíksomlyó expressz is útnak indult. A Szombathelyről induló Csíksomlyó expresszt a  budapesti Keleti pályaudvaron összekapcsolták a Székely gyorssal, és egy szerelvényként indultak Erdély felé. A mintegy fél kilométer hosszú különvonat csaknem másfél ezer zarándokot visz a csíksomlyói búcsúra és az ünnepi programokra.

Csütörtökön már a helyszínen is megkezdődtek az események, ugyanis Csíksomlyón emléktáblát avattak a tragikus hirtelenséggel elhunyt Potápi Árpád János tiszteletére. 

Potápi Árpád János két helyen volt otthon: Bonyhádon és Csíkban

– fogalmazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az emléktábla-avatásán. A kereszténydemokrata politikus kiemelte: Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt, melyekre nagyon büszke volt.

Ferenc pápa halála is nyomot hagyott, ugyanis róla neveznék el a csíksomlyói Hármashalom-oltárhoz vezető utat. Korodi Attila, a város polgármestere a szentatya halála után közölte: a városvezetés kezdeményezi, hogy a pápai útként ismert utat, amelyen az egyházfő látogatása alkalmával végighaladt a Hármashalom-oltárhoz, nevezzék át Ferenc pápa útjának.

A csíksomlyói pünkösdi búcsúra hagyományosan pénteken vagy korábban érkeznek a hívek. Ekkor kezdődik a lelki ráhangolódás a következő napra. A hívek este részt vesznek a csíksomlyói kegytemplomban tartott szentmisén, virrasztáson.

Szombaton már hajnalban elkezdenek gyülekezni a hívek a kegytemplom körül, innen indulnak a Kis- és Nagy-Somlyó-hegy közötti nyeregbe a Hármashalom-oltárhoz. Az út nem hosszú, de meredek úton kell feljutni. 

Mikor a hívek megérkeznek a Hármashalom-oltárhoz, elkezdődik a szabadtéri szentmise.

Délután a hívek visszatérnek a kiindulási helyre, ahol este pünkösdi szentmisét és virrasztást tartanak a kegytemplomban.

Vasárnap reggel 10 óra 30 perckor kezdődik az ünnepi szentmise a kegytemplomban. Majd este újabb szentmisével zárul a nap. Vasárnap délután vagy este a hívek egy része már elindul haza, de akik maradnak, azoknak még hétfőn és kedden is tartanak szentmisét.

Csíksomlyón az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe a pünkösd előtti szombaton Csíksomlyón gyülekezett, Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte János Zsigmond seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után újfent Csíksomlyón adtak hálát, egyben fogadalmat tettek, hogy pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak oda.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)