Az unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – beleértve a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait is – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás és a megkülönböztetésmentesség társadalmában – áll abban a szövegben, amelyről Tóth Tamás külügyi szóvivő közleménye szerint megállapodtak a pártok képviselői.
A tanácskozást követően Kovács László külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy „sikerült tisztázni azt a félreértést, hogy a kormány – a Fidesz szerint – úgy adta be az Európai Uniónak a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaira vonatkozó javaslatát, hogy azt nem egyeztette a parlamenti pártokkal”. – Megegyeztünk abban, hogy a kormány olyan javaslatot ad át az olasz elnökségnek, hogy kerüljön be az EU most véglegesítendő alkotmányába az etnikai és nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására vonatkozó utalás – közölte a külügyminiszter.
Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke elmondta, hogy az ellenzék támogatja a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokra vonatkozó javaslatot, és „saját csatornáikon” keresztül hozzá fog járulni ahhoz, hogy ez a passzus bekerüljön az alkotmányba. Kiemelte: Magyarországnak világossá kell tennie, hogy alkotmánya nem teszi lehetővé, hogy „a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak hangsúlyos megjelenítésétől eltekintsünk”.
A tegnapi tanácskozáson ugyanakkor nem alakult ki konszenzus arról, hogy az alkotmányos szerződés preambulumába bekerüljön-e a keresztény hagyományokra történő hivatkozás. Kovács László közölte, hogy a vallási utalást Magyarország nem fogja szorgalmazni, egyebek között azért, mert hétfőn a parlamentben nem kapott többséget ez az álláspont. A külügyminiszter hozzátette: ígéretet tett arra, ha a kormányközi konferencián többséget kap a javaslat, akkor Magyarország nem fogja ellenezni azt. Németh Zsolt szerint a keresztény értékekre történő hivatkozás tekintetében „elbizonytalanodás érzékelhető” a kormányzat álláspontjában. Közölte: számos posztkommunista kormány van Európában – így a lengyel és a litván is –, amely felvállalja a keresztény értékekre való hivatkozást, és érthetetlen, hogy a magyar kormány nem támogatja ezt a társadalom számára fontos kitételt.
***
Varsó a végsőkig kitart.
A lengyel kormány a végsőkig kitart saját álláspontja mellett az EU alkotmánya ügyében – jelentette ki a Le Soir című belga lapnak a lengyel miniszterelnök. Leszek Miller közlése az alkotmánytervezet egyik leginkább vitatott pontjára vonatkozik: arra, amely szerint a miniszteri tanácsüléseken megszűnne az a rendszer, amely a szavazásokkor Lengyelországnak (és Spanyolországnak) ezen államok nagyságát jócskán meghaladó súlyt ad. Varsó és Madrid a kormányközi értekezleten teljes mellszélességgel kiállt a Nizzában eldöntött, számukra kedvező rendszer megőrzése mellett. (MTI)
origo.hu
Magyar Péternek Lázár János adta meg a kegyelemdöfést
