Civil környezetvédő szervezetek az elmúlt héten egy szegedi fórumon kívántak tájékozódni Persányi Miklós környezetvédelmi minisztertől az erdélyi verespataki aranybánya megnyitása elleni állami lépésekről, mindez pedig azért került Szegedre, mert katasztrófa esetén a ciánszennyezés most nem a Tiszán, hanem a Maroson keresztül Makót és Szegedet fenyegetné. A cianidos technológiával működő bánya megnyitása két település fölszámolása, több száz család kitelepítése, világszerte számon tartott római kori régészeti leletek megsemmisítése árán lenne lehetséges.
– Ma még csak a rombolás fázisában vagyunk – foglalta össze élményeit Kocsis Tibor filmrendező, aki decemberre szeretné befejezni a hétvégén részleteiben a Duna TV-ben már bemutatott filmjét az edélyi verespataki aranybányáról. Az elkeserítő képek jobbára illegális felvételek, mert a kivitelező Rosia Montana Gold Corporation emberei már az első filmezések idején megfenyegették őt. Az erdélyi érchegység amúgy festőien szép tájain mintha visszatért volna a Kárpátok géniuszának szelleme. A gyenge pénzügyi számításokon nyugvó üzleti vállalkozás érdekében kétezernél több embernek kell elhagynia lakóhelyét. Akik maradnának, nincsenek könnyű helyzetben. Az engedélyezési eljárás ugyan még hivatalosan meg sem kezdődött, de a környéken mindennaposak a robbantások. Legújabban pedig a cég elzárta a vezetékes vizet a faluban.
A nemzetközi környezetvédő szervezetek tiltakozásának is köszönhetően kisebb-nagyobb pofonok érték ugyan a verespataki nagyfiúkat (a cég korábbi vezetőjét egyébként többször ítélték el kábítószer-kereskedelemért), a Világbank megvonta a támogatást, a román akadémia állásfoglalásában ellenezte a terveket, de a bukaresti környezetvédelmi hatóságok jóindulatúan elfordítják szemüket a törvénytelenségekről.
A hivatalos magyar lépések eddig homályban maradtak, mert a magyarországi zöldszervezetek kérése ellenére a tárca nem tájékoztatta őket.
A környezetvédelmi minisztérium hallgatását egy múlt heti szegedi fórumon törte meg Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter. A kormánytag nehéz helyzetbe került, mondhatni a barikád túloldalára. Bár hosszasan sorolta a kormány leveleit román kollégáihoz, azokból csak a tehetetlenség különböző módozatai rajzolódtak ki. Eredményként értékelte a szeptemberben megkötött román– magyar határvízi egyezmény aláírását és a környezetvédelmi vegyesbizottság megalakítását, ám ezek aligha állíthatják meg a verespataki beruházást. A nemzetközi együttműködés garanciái ugyanis nem tisztázottak. Persányi maga is elismerte, hogy az évek óta érvényben lévő espoo-i egyezmény alapján Romániának már korábban is egyeztetnie kellett volna Magyarországgal. Bukarest ezt arra hivatkozva utasította vissza, hogy a kanadai cég semmifajta hivatalos kérelmet nem nyújtott be hozzájuk. Majd hozzátette, Magyarország diplomáciai lehetőségei kimerültek, a zöldszervezetek azonban más módszerekkel tovább folytathatják a harcot.
A labda visszakerült a civilekhez, akik azonban némileg másképpen látják a kormányzat mozgásterét. Dönsz Teodóra, a fórum egyik főszervezője szerint a kanadai cég már akár idén ősszel benyújthatja környzetvédelmi engedélykérelmét. Az espoo-i egyezmény alapján pedig a magyar fél hivatalosan is beleszólhat a romániai elbírálási folyamatba.
origo.hu
Veszélyes pók jelent meg Magyarországon
