A parlamenti ciklus félidejére megszületni látszik a kormány egyház-politikai koncepciója. Emlékezetes: az MSZP választási programjában még csupán egyetlen, semmitmondó mondattal intézte el ezt a kérdést. Szalay István, a Medgyessy-kabinet első egyházi ügyekkel megbízott államtitkára Kenyeret és békét címmel elkészített ugyan egy szövegváltozatot, amelyet azonban a menesztésével is felérő nyugdíjazása miatt már nem terjesztett a kormány elé. Utódja, Gulyás Kálmán a kinevezését követően lapunknak adott első interjújában jelezte, hogy kész kidolgozni egy új koncepciót. Elmondta azt is: mivel elődje munkáját nem ismeri, ezért az egy teljesen új szöveg lesz.
A MeH egyház-politikai szakértői – Buda Péter, Gábor György és Wildmann János – által jegyzett szöveg elkészítésében Gulyás Kálmán is részt vett. A most még csak munkadokumentumként aposztrofált írás a Deák-bicentenáriumra is utalva a Szabad egyház, szabad államban címet kapta. A szerzők szerint „Deák Ferenc e szavai a magyar polgári átalakulás egyik lényeges alappillérét jelölték ki a nemzeti haladás és megbékélés mindenkori erői számára”.
A lapunk birtokában lévő koncepció szerint a „kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít a vallásszabadság biztosításának, valamint az állam és egyház elválasztásának, mert ezek a társadalmi béke és fejlődés fontos tényezői”. Történelmi tapasztalatokra hivatkozva a szerzők hangsúlyozzák: „Rosszra vezet, ha a lelkiismeret és egyházak szabadságát korlátozzák, a vallási érzelmekkel politikai célok érdekében visszaélnek, különböző vallásúakat, hívőket és nem hívőket egymással szembefordítanak”. Szerintük az Európai Unió legtöbb országában „megszűnt vagy megszűnőben van az államegyházi státus, a világi hatalom és az oltár politikai szövetsége, valamint a pártok és az egyházak kétes összefonódása”. Mint olvasható: „Szabad egyház, szabad államban – a kormány meggyőződése szerint ez az elv biztosítja az egyén és az egyház szabadságát és mindenfajta közvetlen ideológiai és politikai hatástól független szabad fejlődését. Biztosítja egyúttal azt, hogy a társadalom azon széles tömegei, akik nem szervezett egyházi keretek között kívánják vallási meggyőződésüket megélni, ezt szabadon megtehessék. Az állam így tudja garantálni ezen túlmenően azt a mozgásteret is, amelyben az autonóm egyházak zavartalanul láthatják el a maguk elengedhetetlenül szükséges közfunkcióit és fejthetik ki hitéleti tevékenységüket. Ezért a kormány újfent megerősíti elkötelezettségét az állam és egyház elválasztásának és az egyházak autonómiája tiszteletben tartásának alkotmányos elve mellett. Szorosan egybefonódik e kérdéssel az állam világnézeti semlegességének elve.” Ez alapján „a kormány önmagára nézve kötelezőnek tekinti a következő elveket: 1. Az állam nem kapcsolódik intézményesen egyetlen egyházhoz, felekezethez sem. 2. Az állam nem azonosul egyetlen egyház vagy vallás tanításával sem. 3. Az állam nem avatkozik be az egyházak belső ügyeibe, s nem foglal állást hitbeli igazságok kérdésében.” Továbbá: „a kormány a művelődési és szociális területek mellett az ökológiai, kisebbségi, emberjogi stb. kérdések megoldásában is lényegesnek és szükségesnek tartja az egyházakkal való, s mint autonóm egységek partneri viszonyán alapuló kooperációt. Ezen túlmenően a kormány kötelességének tekinti, hogy garantálja az alkotmányban rögzített jogok, valamint a jogszabályokban, érvényes megállapodásokban és szerződésekben foglalt rendelkezések érvényesülését.”
A dokumentum szerzői azt javasolják a kormánynak, hogy gyorsítsa fel az ingatlanrendezés ügyét, valamint „az egyházakat érintő eddig felmerült vagy a jövőben felmerülő aktuális feladatokat vonja ki a pártpolitikai viták kereszttüzéből”. Mint olvasható: „Különösen vonatkozik ez az alábbi, jogi szabályozást igénylő területekre: 1. az egyházak és vallási közösségek anyagi támogatása ill. anyagi kedvezményeik; 2. az egyházak nyilvántartásba vétele; 3. az egyházak közötti jogi különbségtétel kérdése.” Kitűnik: a kormány „nem támogatja az egyházak nyilvántartásba vételének további, önkényes idő-, illetve létszámbeli előírásokkal történő korlátozását, illetve hitelveik hatósági bírálatát. A fenti elvek hátterén nem kíván véleményt nyilvánítani az egyházak hitelveiről sem.” A dokumentum szerzői azt is fontosnak tartják, hogy az állam számolja fel „az elmúlt években sajnálatos módon újra fölerősített-fölerősödött állami paternalizmust, az egyházak és vallási közösségek államtól való megnövekedett anyagi függőségét, és ezzel politikai kiszolgáltatottságát”. Olyan egyház-finanszírozási rendszer megteremtését szorgalmazzák, amely „jogszabályi automatizmusok révén a mindenkori kormányzat és az egyházak számára is kiszámítható, tervezhető, garanciákkal biztosított finanszírozást tesz lehetővé”. Ennek megfelelően megmarad az az egyház-támogatási rendszer, amely a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásán alapul.
Lapunk úgy tudja, hogy a most még csak munkadokumentumként említett szöveg idén a kormány hivatalos egyház-politikai koncepciójává válik.
Szászfalvi László (MDF), az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke valódi tartalom nélküli, technokratajellegű szövegnek nevezte a MeH szakértői által elkészített munkadokumentumot, amelyből hiányoznak a mai magyar társadalom számára nélkülözhetetlen előre mutató szellemi és lelki értékek. Mint azt lapunk kérdésére elmondta: a szöveg egy avítt, XIX. századi, liberális elveket valló koncepció, amely nem tud válaszolni a XXI. századi kihívásokra. Mindezt doktríner, liberális álláspontnak tartja, amely csak egy szűk politikai kör érdekeit és nem a valós társadalmi folyamatokat veszi figyelembe. Kijelentette: ma már rég nem arról szól az egyházpolitika, hogy az államot szét kell választani az egyháztól, hanem éppen ellenkezőleg, azt kellene keresni, hogyan lehet közöttük kialakítani a minőségi együttműködés lehetőségeit. Hozzátette: számára úgy tűnik, a munkadokumentum készítői a letűnt pártállami szemlélet alapján az egyházakat újra karitatív csoportokká kívánják degradálni, és a bélyeggyűjtő-szakkörökkel azonos kategóriába sorolnák. A munkadokumentumnak az egyházak anyagi támogatásával foglalkozó részéről Szászfalvi elmondta: a rendszerből továbbra is kizárja a nyugdíjasokat, a fiatalokat és a személyi jövedelemadót nem fizetőket, vagyis a társadalom egy széles rétegét.
Szászfalvi örömmel vette, hogy a dokumentum készítői Deák Ferencre hivatkoznak. Azonban a figyelmükbe ajánlja a haza bölcseként is emlegetett politikus parlamenti búcsúbeszédének két mondatát: „Európában a civilizációt a kereszténység terjesztette. Amely népek a kereszténységhez nem csatlakoztak, azok vagy elenyésztek, vagy ha fenn is maradtak, a kultúrában igen hátra maradtak.”
origo.hu
Orbán Viktor: Csődbe vinné az országot Ukrajna uniós csatlakozása
