Hosszas napirendi és ügyrendi vita után, az érdemi munka elkezdése előtt vonultak ki a brókerbotrányt vizsgáló parlamenti bizottság üléséről a testület kormánypárti tagjai tegnap. A grémium létrehozásáról a múlt héten döntött a parlament, amelynek feladata 184 kérdés megválaszolása lesz. Az MSZP kezdeményezésére 61, elsősorban az Orbán-kormány és a jelenlegi ellenzéki képviselők szerepére vonatkozó kérdéssel is foglalkozik a testület.
Demeter Ervin (Fidesz) bizottsági elnök javaslatára nyolc meghívottat – az előző ciklus kormányzati pozíciót betöltő tisztségviselőit, illetve fideszes politikusokat – hallgattak meg. A bizottság szocialista és szabad demokrata tagjai nem vettek részt az ülés ezen részén (Wiener György, a testület szocialista alelnöke az ülés egyik részén sem jelent meg), ugyanis úgy vélték, hogy a meghallgatásokra házszabályellenesen és a bizottsági ügyrenddel nem összeegyeztethetően került sor. Tóth Károly (MSZP) Demeter Ervin elnöki puccsaként értékelte az eseményeket, ami – szerinte – az igazság elfedésére irányult. – Rendőrségi jegyzőkönyvek és egyéb dokumentumok bekérésére van szükség, hogy az érintetteket érdemben meghallgathassuk – mondta a politikus. Gulyás József (SZDSZ) az ügyrendi bizottsághoz fordul, hogy foglaljanak állást a történtekkel kapcsolatban.
Répássy Róbert (Fidesz) kijelentette: a szocialisták egy komikus ügyrendi vita után az Országgyűlés szándékával ellentétesen cselekedtek, amikor kivonultak az ülésről.
*
A fél Orbán-kormánynak feltehették volna kérdéseiket, de úgy látszik, hogy az MSZP-nek nem érdeke a brókerbotrány tisztázása – tette hozzá. A képviselő nem értette, hogy milyen dokumentumokat hiányolnak politikustársai, hiszen a kérdések adottak, és nyilván megalapozottak. – Amennyiben úgy fogalmazták meg kérdéseiket a szocialisták, hogy azt nem készítették elő, miért tették fel azokat – kérdezte Répássy.
A kormánypártiak kivonulásával határozatképtelenné vált a bizottság, de munkáját tanácskozási jogával élve tovább folytatta. Demeter Ervin a meghívottak mindegyikével tudatta, hogy a kérdések némelyike esetleg valótlanságokat, csúsztatásokat sugall. Orbán Viktor volt miniszterelnökre az MSZP által megkomponált 61 kérdésből négy vonatkozott, amelyekből az első kettő a Rejtő E. Tiborral és Kulcsár Attilával esetlegesen meglévő kapcsolatára vonatkozott. Az exkormányfő elképzelhetőnek tartotta, hogy állami fogadáson „egy légtérben mozgott” a K&H Bank volt vezérigazgatójával, de Kulcsárnak még a nevét sem hallotta az ügy kirobbanása előtt. A bizottság kíváncsi volt arra is, hogy milyen kapcsolatban van Orbán Szász Károllyal és családjával. A politikus elmondta: miniszterelnökként egy gazdasági tanácsadó testület létrehozásáról döntöttek, amelyben szerepet vállalt a PSZÁF jelenlegi vezetője is, akivel máig jó kapcsolatban van. Kérdésre válaszolva Orbán azt is közölte, hogy Áder János beszámolt az elnökségnek a Kulcsárral megvalósult találkozóiról, de az ügy napvilágra kerülését megelőzően erről nem értesítette őt a frakcióvezető.
Járai Zsigmondot az előző ciklus pénzügyminisztereként idézték be – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a felmerülő kérdéseket méltánytalannak és méltatlannak ítélte. Kulcsárt nem ismerte, Rejtő E.-vel hivatalos kapcsolatban volt. Elmondta azt is, hogy 2001-ben az MNB – amelynek szintén van ellenőrző funkciója – jelentős hiányosságokat tárt föl a K&H Banknál, elsősorban a statisztikai adatszolgáltatás és a pénzforgalmi szabályok betartása terén, amiért pénzbüntetést is kiszabott. A pénzintézet ezután közölte, hogy orvosolják a hibákat.
Az ülést elhagyó képviselők távozásuk egyik okaként említették, hogy Pintér Sándor, az Orbán-kormány belügyminisztere meghallgatásához nélkülözhetetlen rendőrségi jegyzőkönyvek és egyéb dokumentumok bekérése. A volt tárcavezetőt egy 2001 őszén történt eseménnyel kapcsolatban hozták összefüggésbe, amikor lezártak egy Rejtő E. Tibor korábbi munkahelyével kapcsolatos nyomozást. Az ING Bankban 1998. május 25-én történt harmincmillió forintos befizetésről kiderült, hogy a pénzintézet alkalmazottai nem tettek eleget a pénzmosásgyanús tranzakciókra vonatkozó bejelentési kötelezettségüknek, az ügyben bejelentés azonban annak elévülése után történt, ezért zárták le a nyomozást. Pintér meghallgatásán megjelent Gera Antal is, az ORFK nyomozója, aki alátámasztotta a volt belügyminiszter által elmondottakat. Az ezredes úgy nyilatkozott, vannak olyan adataik, miszerint az ügyben felbukkant off-shore cégek és Rejtő E. Tibor, illetve Kulcsár Attila között kapcsolat van. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője lényegében megismételte a nemzetbiztonsági bizottság előtt tett korábbi kijelentéseit. A politikus a botrány kirobbanását megelőzően kétszer találkozott Kulcsár Attilával, aki általánosságban beszélt a K&H-ügyről megemlítve, hogy az MSZP felső vezetése is érintett lehet. Mivel bizonyítékokkal nem szolgált, a politikus lezártnak tekintette az ügyet, amit később provokációnak minősített.
A bizottság meghallgatta Kövér Lászlót az Orbán-kabinet titokminiszterét, Varga Mihály egykori pénzügyminisztert, Rogán Antal fideszes politikust és Navracsics Tibort, a volt kormányfő kabinetfőnökét is. Demeter Ervintől más mellett azt kérdezték, hogy a Magyar Nemzettel egybehangoltan lépett-e föl a botrány kommunikálása során, amire a politikus tagadó választ adott, kijelentve: frakciótársaival hangolja össze szerepléseit.
***
Megkezdődött a Szász-hadművelet
A kormány elutasította a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) 2002-ről szóló beszámolóját, és kezdeményezte a szervezetről szóló törvény módosítását.
A kötelező gondosság elmaradása, és az együttműködés hiánya miatt nem fogadta el tegnap a kormány a PSZÁF 2002-es tevékenységéről szóló beszámolóját – jelentette be a tanácskozást követő sajtótájékoztatón Gál J. Zoltán szóvivő. Támogatta viszont a kabinet azt a lapunk birtokába került határozati javaslatot, miszerint „a kormány egyetért azzal, hogy a pénzügyminiszter és az igazságügy-miniszter kezdeményezze a PSZÁF tevékenységének ellenőrzésével összefüggő jogszabályok felülvizsgálatát és szükség szerinti módosítását”. Gál J. szerint az erről szóló javaslatot napokon belül a T. Ház elé terjesztik, hogy a parlament arról még az idén dönthessen. Az elképzelés szerint a jelenlegi egyszemélyes vezetés helyett szakmai testület irányítaná a PSZÁF-ot. Elnökét az Országgyűlés választaná meg, tagjait pedig a köztársasági elnök nevezné ki. A PSZÁF hivatalát egy közigazgatási jogállású főigazgató vezetné, amelyet a miniszterelnök hat évre nevezhetne ki.
A kormányszóvivői irodáról lapunkhoz eljuttatott dokumentumok szerint a tegnapi kormányülés által tárgyalt, László Csaba pénzügyminiszter által aláírt, A PSZÁF tevékenységével kapcsolatban szükséges intézkedésekről címet viselő előterjesztés jobbára a közel egy éve készült KEHI-jelentés megállapításait ismétli.
*
Ehhez hozzátettek még három bekezdést, amely szerint a K&H csoportnál a leplezetlen, „nyilvánosságra került, vélelmezett pénzügyi visszaélés” a felügyelet „valóban átfogó és alapos” ellenőrzésével és időben megtett intézkedésekkel megelőzhető lett volna. Egy 1998-ban a PSZÁF jogelődje által lefolytatott helyszíni ellenőrzés során már aggályosnak minősítették a K&H-brókerház által üzembe helyezett MS-MONEY rendszert – olvasható például az anyagban. Végül László Csaba azt sürgeti, hogy tényleges ellenőrzési lehetőséggel rendelkezzen a jelenleg független felügyelet felett.
A PSZÁF-előterjesztéshez csatolt véleményében viszont arra hívja fel a figyelmet: ha a visszaélések valóban leplezetlenül folytak a K&H-nál, akkor azt a bank és a brókercég vezetésének (amelyhez egy időben László Csaba is tartozott) kellett volna észrevennie és feltárnia. Ilyen bejelentés a felügyelethez azonban nem érkezett. A PSZÁF azt hangsúlyozza: az MS-MONEY szoftverre pedig csak a 2003-ban a Pannonplast-üggyel kapcsolatos vizsgálat derített fényt.
A kormányszóvivő újságírói kérdésre elmondta: a törvény módosítását nem személyi kérdésként kezelik, azt azonban nem cáfolta, hogy amennyiben a feles többséget igénylő jogszabályt a parlament elfogadja, akkor a PSZÁF-nak új elnöke lehet. Ismeretes, Szász Károly jelenlegi elnököt Medgyessy Péter miniszterelnök és több szocialista politikus is keményen bírálta.
– Medgyessy Péter kormánya úgy döntött, hogy a bankbotrányt feltáró felügyelet elnöke ellen megindítja a leszámolást, és eltávolítja hivatalából – reagált a kormány döntésére Répássy Róbert (Fidesz). Kifejtette: mindez akkor történik, amikor a szocialisták megfutamodtak saját kérdéseik elől a bankbotrányt vizsgáló bizottságban, amely ezt követően kezdi meg a kormány érintettségét feltáró munkát. Hozzátette: a kormánydöntés egybeesik azzal is, hogy Gyurcsány Ferenc a Népszabadság hasábjain meghirdette a szocialisták hatalmi és üzleti érdekeit zavaró független intézmények és állami tisztségviselők elleni fellépést.
origo.hu
A klímák után a hűtőket is betiltaná az EU
