Ötéves programban, tízmilliárd forintért folytat kutatásokat a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. a Baranya megyei Boda térségében. Azt vizsgálják, hogy a kőzet megfelel-e az atomhulladék tárolására. A cég vezetője, Hegyháti József hangsúlyozta, ők csak a kutatásra kaptak engedélyt, azaz csak szakvéleményt készítenek. Az Országgyűlésnek kell majd döntenie arról, hogy épül-e és milyen ütemben hazai hulladéktároló. Az, hogy itthon vagy külföldön tárolják-e a későbbiekben a hulladékot, politikai és gazdasági kérdés, amelynek eldöntése nem a kht. kompetenciája – állította a szakember.
– Elvárja az EU, hogy 2008-ig minden olyan tagállamban, ahol nukleáris hulladék keletkezik, ki kell alakítani egy tárolóhelyet – közölte Hegyháti József.
- Vélhetően azért, hogy egyetlen ország se legyen kiszolgáltatott helyzetben, ha el kell helyeznie az atomhulladékát – folytatta Hegyháti József. – Ennek az elvárásnak megfelelve, a Központi Nukleáris Alapot (KNA) korábban felügyelő gazdasági miniszter, Csillag István jóváhagyásával kezdtük meg a kutatásokat, augusztus 1-jétől azonban a KNA átkerült a belügyminiszterhez. Az atomhulladék bodai elhelyezésének lehetőségét vizsgáló kutatás részeként első ütemben egy mélygeológiai laboratórium épül majd a területen.
Szükségtelen és értelmetlen nagy aktivitású radioaktívhulladék-tárolót építeni Magyarországon – reagált a hírre Illés Zoltán, a Fidesz zöldtagozatának alelnöke. Szerinte mindig csak a szocialista kormányok idején kerül napirendre az atomtemetők létesítésének ügye. Nincs olyan uniós elvárás vagy jogszabály, amely kötelezné a tagállamokat ilyen lerakók építésére. A Magyarország és Oroszország között jelenleg is érvényben lévő szerződés értelmében kiszállíthatjuk a kiégett fűtőelemeket, azaz a nagy aktivitású hulladékot. Az atomtemetők építésének ügye csak arra jó, hogy egy gazdasági érdekcsoport rengeteg állami pénzt tegyen zsebre – mondta Illés. Közölte: mivel az erőmű 2016-ban leállhat, és a kiégett fűtőelemeket még további 50 évig, folyamatos hűtés mellett kell Pakson tárolni, nincs értelme itthon lerakót építeni, amely 100 milliárdos állami forrást emésztene fel. A kis- és közepes aktivitású hulladék elhelyezése pedig – egy igazgatói levél szerint – 2008-ig megoldott az atomerőművön belül, de az ottani lerakó élettartamát meg is lehetne hosszabbítani további nyolc évvel. Bánki Erik, a Fidesz baranyai elnöke szerint a megye turizmusát nagymértékben veszélyeztetheti egy ilyen jellegű beruházás megvalósulása akkor, ha az nem kap kellő nyilvánosságot, nincs megfelelően előkészítve, vagy szakmailag nem megalapozott és kivitelezett.
– Egy ilyen hatalmas kapacitású lerakó miatt felvetődhetnek olyan félelmek is, hogy esetleg később nemcsak a kevéske hazai atomhulladékot, hanem a külföldit is ide- hoznák, ami azonban beláthatatlan következményekkel járna az egész régió számára – fogalmazott De Blasio Antonio, a Fidesz baranyai zöldtagozatának alelnöke.
Nemrégiben reprezentatív mintán alapuló közvélemény-kutatást végeztek Bodán és a környező településeken. Kiderült: a válaszadók ötvenhat százaléka elutasítja az atomtemető létesítésének tervét.
origo.hu
Óriási fordulat jön a hétvégén az időjárásban
